Lukács József 1925-ben született Budapesten. Villamosmérnöki diplomát 1948-ban szerzett a Budapesti Műszaki Egyetemen. 1948-tól a Ganz Villamossági Gyár Kutató és Kísérleti osztályán dolgozott, majd az osztályból alakított Villamosipari Kutató Intézetben. Itt osztály-, valamint főosztályvezető volt, majd 1968-tól mint igazgató vezette a magyar erősáramú ipar központi kutatóbázisát.

Kutatási területe az ipari elektronika, a villamos hajtások, a félvezető-technika, a szigetelések, valamint a hűtési eljárások voltak. Elméleti és kísérleti úton részletesen vizsgálta a rendezett molekulákkal végzett termikus reakciók végtermékeinek impulzusvektor-eloszlását. Ezen kívül kísérleteket végzett egyebek mellett termovillamos generátorok hatásfoknövelésére és a generátorok súlyának lényeges csökkentésére is.

A július 25-én elhunyt tudós munkásságát egyebek mellett Kossuth-díjjal és Zipernowszky-díjjal ismerték el - olvasható a közleményben.