Wiesmeyer Emil, az Antiqua Nyomda és Irodalmi Rt. igazgatójaként munkatársaival több ezer üldözött zsidó embert mentett meg azzal, hogy titokban svéd védőútleveleket és személyi okmányokat gyártott nekik.
Szita Szabolcs, a HDK igazgatója a megemlékezésen kiemelte: a menlevelek gyártói, továbbítói nap mint nap az életüket kockáztatták, sokszor olyanokért, akiket soha nem láttak, és akik azt sem tudták, hogy ők a világon vannak.
Amikor az üldözés a tetőfokára hágott Magyarországon és Európában, akkor Wiesmeyer Emil és társai tudták, hogy az igaz embernek egyetlen kötelessége: segíteni másoknak - mondta.
A HDK igazgatója hozzátette: az emlékközpontban a jövőben még több figyelmet fordítanak majd az embermentők felkutatására és emlékük megőrzésére.
B. Kádár Zsuzsanna történész ismertette: Wiesmeyer Emil a Raul Wallenbergnek és az Antiqua Nyomdának engedélyezett, tőlük megrendelt 4000 svéd követségi védőútlevélen felül mintegy húszezer "Schutz-Passt" készített illegálisan, néhány megbízható embere segítségével. Emellett nyomtattak hamis keresztleveleket, születési bizonyítványokat és házassági anyakönyvi kivonatokat is. Valószínűleg több ezer magyar zsidó menekült meg ezekkel a papírokkal - mondta.
A történész kitért arra: Wiesmeyer Emilre mindenki számíthatott, aki veszélyben volt. Bújtatott üldözött kommunistákat, a nyilas vérengzések idején a Duna-partról mentett meg embereket, de pasaréti lakásán angol pilótákat is rejtegetett.
A háború után nyomdáját államosították, őt magát az 1950-es években Hajdúhadházra internálták, mert "hangosan szidta a rendszert".
Később gazdasági bűnözés vádjával letartóztatták, 1956-ban szabadult, az 1960-as években rehabilitálták, ezután 400 forint kegydíjat kapott. Ötven évvel ezelőtt, 67 évesen halt meg.
Drucker Tibor holokauszttúlélő arról beszélt, hogy a vészkorszak idején sokan segítettek az üldözötteknek. Segített sok Budapesten akkreditált követség, a svájci, a svéd, valamint a római katolikus egyház pápai nunciusa is.
A Jad Vasem Intézet 844 ember munkáját ismerte el, akiknek bizonyíthatóan szerepük volt az üldözöttek megmentésében, de miközben sokan dolgoztak, nagyon kevés embert sikerült megmenteniük - tette hozzá.
A 844-gyel szemben ugyanis körülbelül kétszázezer magyar ember - csendőr, rendőr, polgármester, katona és vasutas - dolgozott azon, hogy elpusztítsák az Európában élő zsidóságot. Mégis, "a Wiesmeyerek" bizonyítják, hogy van igazság és szeretet a földön, a neki állított emléktábla pedig jelzi, hogy "odafigyelünk a múltra", és "minden egyes ember fontos nekünk, aki valamit tett az üldözöttekért" - mondta Drucker Tibor.
Az emléktáblát Niclas Trouvé, Svédország budapesti nagykövete és Szita Szabolcs leplezte le.
(FOTÓ)
(MTI)
Galériánk
Véleménye van? Szóljon hozzá!