A Kultúráért Felelős Államtitkárság közleménye szerint "a kárpótlási folyamat állami intézkedés következménye, így az ezzel kapcsolatos iratanyagról történő gondoskodás szintén kiemelt állami feladat. A kárpótlási iratok jelentős részét a közlevéltárakban őrzött eredeti iratokról készített másolatok teszik ki, így azok közlevéltári megőrzése nem indokolt. Az ezen iratok alapján az állampolgárok vagyoni és személyi sérelem-okozásának jóvátétele ügyében hozott igazgatási vagy bírósági határozatok az állampolgárok magánjogügyleteinek minősülnek".

Kiemelték, hogy a Veritas Történetkutató Intézet feladataival szorosan összefügg a kárpótlási ügyekben keletkezett iratanyag kezelése, feldolgozása. A törvénymódosítás eredményeként az intézet ezt a munkát az Igazságügyi Hivatal szakembereit alkalmazva az iratanyag jelenlegi őrzési helyén végzi el, ugyanakkor - az ügyviteli és levéltári érdekeket, valamint a közérdekű adatok nyilvánosságának elvét figyelembe véve - biztosítja az iratok kezelését és kutathatóságát - írta az államtitkárság.

Rétvári Bence, a minisztérium parlamenti államtitkára szeptember 22-én a parlamentben, a levéltári törvény módosításának általános vitájában elmondta: a dokumentumoknak a keletkezésük után tizenöt éven belül kellett volna szaklevéltárba kerülniük, ez azonban nem volt lehetséges, mivel számos irat máig nem lezárt, a mai napig érkeznek kárpótlással kapcsolatos igények.

Az Országgyűlés október 6-án szavazta meg a törvénymódosítást, amelynek értelmében az állami szaklevéltárak sorába emelte a Veritas Történetkutató Intézet levéltárát.