Farsangbúcsúztató tikverőzést rendeznek ma Mohán
Kultúra, 2018.02.13
Farsangbúcsúztató tikverőzést rendeznek ma a Fejér megyei Mohán: az évszázados hagyományok szerint húshagyó kedden megtartott alakoskodó népszokás minden alkalommal ezreket vonz a településre.
A népszokásban a Székesfehérvárhoz közeli falucska apraja-nagyja részt vesz. A programon idén is a környék számos iskolája, óvodája képviselteti magát, de a szomszédos megyékből is várnak turistacsoportokat a rendezvényre.
A mohai népszokás a nevét a csupán jelképesen elvégzett "tyúkverésről" kapta, a tyúkok fenekét a maskarások furkósbotjukkal jelképesen megütögetik, amely szimbolikus cselekedet és a jószág termékenységét hivatott elősegíteni.
A tikverőzés hivatalos honlapja is kiemeli, hogy a tikverőzés során a tyúkokat nem éri inzultus. A népszokás lényege valójában az, hogy a tyúkok bekormozásával elősegítsék az állatok termékenységét, vagyis, hogy több tojást tojjanak, amihez fontos, hogy az állat egészséges legyen.
Tikverőzéskor a jellegzetes maszkot és színes szalagokkal díszített gúnyát viselő, valamint a babos kendős, kosarat cipelő tojásszedő lánynak öltözött fiatal férfiak 15 tagú menete hangos kiáltozással járja végig a kis falucskát, élén a ruhájában tekintélyes mennyiségű szalmát cipelő "szómatörökkel".
A színes farsangi menet tagjai betérnek minden házba-udvarba, hogy összegyűjtsék a tyúkólakban talált tojást mint a termékenység és bőség szimbólumát. A "varázslás" részeként a tikverőzők korommal kenik be a házak lakóit - elsősorban a lányokat, asszonyokat -, a járókelőket és az érdeklődőket, hogy ezzel mindannyian a varázslat részeseivé legyenek.
A "jutalom" sem marad el, sonkaszeletekkel, kolbásszal rakják meg a "tojásszedő lányok" kosarát, frissen sütött farsangi fánkkal, kávéval, üdítővel, néhol borral vendégelik meg a tikverőzőket.
A télkergető, farsangbúcsúztató tikverőzésnek érdekes eleme Mohán a kormozás. Azt, hogy honnan ered a szokás, tudományosan nem sikerült megállapítani. Feltehetően évtizedekkel ezelőtt jutott eszébe egy mókás legénynek, hogy korommal kenje be a fehérnépeket és az ötlet azóta beépült a tikverőzés programjába.
Egyes feljegyzések szerint a tikverőzés története a török időkig vezethető vissza, majd kisebb-nagyobb kihagyások után Pesovár Ferencnek, a székesfehérvári Szent István Király Múzeum néhai néprajzkutatójának munkássága nyomán elevenítették fel több mint fél évszázada.
A mohai tikverőzést 2011 szeptemberében felvették a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékébe.
A mohai népszokás a nevét a csupán jelképesen elvégzett "tyúkverésről" kapta, a tyúkok fenekét a maskarások furkósbotjukkal jelképesen megütögetik, amely szimbolikus cselekedet és a jószág termékenységét hivatott elősegíteni.
A tikverőzés hivatalos honlapja is kiemeli, hogy a tikverőzés során a tyúkokat nem éri inzultus. A népszokás lényege valójában az, hogy a tyúkok bekormozásával elősegítsék az állatok termékenységét, vagyis, hogy több tojást tojjanak, amihez fontos, hogy az állat egészséges legyen.
Tikverőzéskor a jellegzetes maszkot és színes szalagokkal díszített gúnyát viselő, valamint a babos kendős, kosarat cipelő tojásszedő lánynak öltözött fiatal férfiak 15 tagú menete hangos kiáltozással járja végig a kis falucskát, élén a ruhájában tekintélyes mennyiségű szalmát cipelő "szómatörökkel".
A színes farsangi menet tagjai betérnek minden házba-udvarba, hogy összegyűjtsék a tyúkólakban talált tojást mint a termékenység és bőség szimbólumát. A "varázslás" részeként a tikverőzők korommal kenik be a házak lakóit - elsősorban a lányokat, asszonyokat -, a járókelőket és az érdeklődőket, hogy ezzel mindannyian a varázslat részeseivé legyenek.
A "jutalom" sem marad el, sonkaszeletekkel, kolbásszal rakják meg a "tojásszedő lányok" kosarát, frissen sütött farsangi fánkkal, kávéval, üdítővel, néhol borral vendégelik meg a tikverőzőket.
A télkergető, farsangbúcsúztató tikverőzésnek érdekes eleme Mohán a kormozás. Azt, hogy honnan ered a szokás, tudományosan nem sikerült megállapítani. Feltehetően évtizedekkel ezelőtt jutott eszébe egy mókás legénynek, hogy korommal kenje be a fehérnépeket és az ötlet azóta beépült a tikverőzés programjába.
Egyes feljegyzések szerint a tikverőzés története a török időkig vezethető vissza, majd kisebb-nagyobb kihagyások után Pesovár Ferencnek, a székesfehérvári Szent István Király Múzeum néhai néprajzkutatójának munkássága nyomán elevenítették fel több mint fél évszázada.
A mohai tikverőzést 2011 szeptemberében felvették a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékébe.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!