Ferenczy Bénire és Ferenczy Noémire emlékezett a Nemzeti Örökség Intézete

Kultúra, 2020.06.18

Ferenczy Bénire és Ferenczy Noémire emlékezett a Nemzeti Örökség Intézete csütörtökön Budapesten, 130 éve ezen a napon született a huszadik századi magyar képzőművészet két kiemelkedő egyénisége, a testvéreket a jubileum alkalmából a Fiumei Úti Sírkertben méltattak.

A Fiumei Úti Nemzeti Sírkert különlegessége, hogy több nagy tehetségű dinasztia is ott nyugszik, többek között a Karinthy család tagjai, de ide tartoznak a Ferenczy család kiemelkedő művészegyéniségei is. Ferenczy Béni személye azért is különleges, mert maga is alkotott síremlékeket a temetőben, ő készítette például apja, Ferenczy Károly és a Babits Mihály sírján található szobrokat is - emlékeztetett beszédében Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) főigazgatója.

Hozzátette: a NÖRI kötelességének tekinti, hogy a híres magyar államférfiak, művészek életét, munkásságát megismertesse a nagyközönség előtt. Az intézet feladata az emlékezetpolitika ápolása, a művészet népszerűsítése, ezért kiemelt figyelmet szentelnek az évfordulóknak. A járványhelyzet elmúltával folytatódnak a személyes séták, de a nagy sikerre való tekintettel a jövőben megmaradnak a pandémiás időszak miatt készült virtuális tematikus séták is.

Zsigmond Attila, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság tagja felidézte, hogy a Ferenczy család több generáción keresztül is nagy tehetségeket adott, hiszen a testvérpár édesapja, Ferenczy Károly a magyar festészet megújítója, a nagybányai művésziskola tagja; édesanyjuk, Fialka Olga szintén neves festőművész; bátyjuk, Ferenczy Valér festő, grafikus volt. Az ikerpár más stílusirányokat követett, azonban mindketten a 20. századi magyar művészettörténet korszakos művészei.

Ferenczy Béni és Ferenczy Noémi 1890. június 18-án született Szentendrén. Ferenczy Béni Kossuth-díjas magyar szobrász, éremgyűjtő, illusztrátor, grafikus tanulmányait a nagybányai festőiskolában kezdte, élt többek között Berlinben, Bécsben és Moszkvában is. 1945 és 1950 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanára volt, közel állt hozzá a szecesszió és a kubizmus is.

Ikertestvére, Ferenczy Noémi festőművész, a legkiemelkedőbb magyar gobelinművészek egyike, a kárpitművészet megújítója, 1945 után a Magyar Iparművészeti Főiskola tanára volt haláláig. Alkotásain egyformán fontos a figura és természet, Ferenczy Noéminek kiemelkedő szerepe volt abban, hogy a gobelinművészet a monumentális művészet rangjára emelkedjen.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!