Schmidt Zoltán azt mondta: a Magyar Honvédség kultúrájának, történelmének szerves része a katonazene, olyan érték, amelyre mindannyian büszkék lehetünk. Hozzátette: a kürtök, dobok és trombiták hangja évszázadok óta társai a katonáknak. Az ébresztőtől a takarodóig végigkísérik békebeli mindennapjaikat és a katonazenekarok ott voltak mindenhol, ahol hadmozdulatok zajlottak: mozgósítottak, lelkesítettek, hangszereik a végső búcsúnál is szolgáltak.

Kiemelte, a haza védelme közös nemzeti ügy. "Ahogy szabadságharcos hőseink közös akarattal tették le 170 évvel ezelőtt a magyar honvédelem alapjait, úgy nekünk, 21. századi utódoknak kötelességünk ebből közösen építkezni és az utódainknak közös szándékkal megteremtett, szilárd alapokon nyugvó biztonságos országot hagyni" - fogalmazott.

Hozzátette: a honvédség elsődleges feladata, hogy képességeivel hazánkat szolgálja, de élő kapocsara is szüksége van a társadalommal, melyre jó lehetőség a zene.

Schmidt Zoltán Székesfehérvár életében is meghatározó állomásnak nevezte 1897-et, amikor a városba érkezett Fricsay Richárd, a magyar katonazene történetének kiemelkedő alakja. Fricsay Richárd Székesfehérváron városi dalárdát és zeneiskolát hozott létre, katonaként és művészként is egyaránt példát mutatott - mondta.

Cser-Palkovics András polgármester a katonák Székesfehérvárhoz való kötődéséről szólva felidézte: a Királyi Napok rendezvénysorozatának múlt heti megnyitója után közösségi oldalán egy Szarajevóban szolgálatot teljesítő székesfehérvári katona is köszönetet mondott azért, hogy a világháló segítségével követhették a rendezvényt.

A hatodszor megrendezett Fricsay Richárd Regionális Katonazenekari Fesztivál csütörtök délutáni programjában a Magyar Honvédség hatvan éves múlttal rendelkező debreceni helyőrségi zenekara, a 2005-ben alapított tatai helyőrségi zenekar, az 1974 óta működő budapesti helyőrségi zenekar, valamint az 1964-ben alapított székesfehérvári helyőrségi zenekar vett részt.