Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöke beszédében azt hangsúlyozta, hogy a kultúrát nem lehet örökölni: a kultúra az oktatás, a tudományok és a művészetek hármasságából áll össze, alapja ezért a tanítás, tanulás folyamatossága.

Mint kiemelte, a nemzet kultúráján belül létezik a nemzeti kultúra; ez a kettő nem teljesen azonos, noha szimbiózisban vannak. A nemzet kultúrájának magva a nemzeti kultúra, másrészt a világ más kultúráival fenntartott kapcsolatok - mondta az MMA elnöke, figyelmeztetve azoknak a jelenségeknek a veszélyére is, amelyek a nemzet kultúrájának mozgását megkísérlik aláásni.

Fekete György szerint ezért biztosítani kell a nemzeti kultúra prioritását, folytatni a rendszerváltást az oktatás területén, és ezeket a feladatokat azokra bízni, akiket tudásuk, világlátásuk alkalmassá tesz minderre.

Lánczi András, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora előadásában a határ fogalmát vizsgálta. A végtelen, a határoknélküliség elviselhetetlen az emberi tudat számára, mert a megismerhetetlenséggel párosul - mutatott rá a filozófus, aki szerint a gondolkodás sem egyéb, mint határok meghúzása; a definíció szó eredeti jelentése is a lehatárolás.

Lánczi András azt mondta, hogy az ember morális értelemben is képtelen határok nélkül létezni, míg a kultúra próbálja összekötni a végtelent az emberi élet végességével, a különböző kultúrák azonban más-más válaszokat kínálnak.

Kulturális értelemben is ki kell tudnunk fejezni, hogyan akarunk élni, de az a kultúra, amely leválasztja magát a transzcendensről, egy idő után céltalanná válik - figyelmeztetett a Corvinus rektora.

Kumin Ferenc New York-i magyar főkonzul az Egyesült Államokban zajló kultúrharc hátterébe vezetett be. A politológus szerint az amerikai kultúrharc szemlélete nagyon hasonlít a marxi történelemszemléletre: az elnyomók és elnyomottak megfelelői a liberális látásmód szerint a konzervatívok és liberálisok, a végső cél pedig a határok nélküli szabadság állapota, amely felé az amerikai történelem halad.

Mint felidézte, a progresszívek és konzervatívok közötti kultúrharc az 1960-as években tört ki nyíltan, mikor az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága megtiltotta a nyilvános imádságot az állami iskolákban. Azóta tartós és erős frontként él az abortuszvita, míg a nemi identitással kapcsolatos kérdésekben az amerikai közvélemény egyre liberálisabb, a bevándorlással kapcsolatban pedig továbbra is jellemzően konzervatív álláspontot képvisel.

New Yorkban nyolcszáz különböző nyelvet beszélnek, a város közösségei mégis képesek békében élni egymással. Ennek Kumin Ferenc szerint az lehet a magyarázata, hogy az amerikai konszenzus szerint mindenki szabadon követheti, de nem erőltetheti másra a saját nézeteit.

Mint hozzátette, az amerikaiak biztonságérzetét azonban megingatták az iszlamisták terrortámadásai, másrészt az elmúlt évtizedekben megszűnt ötmillió ipari álláshely, miközben 4,5 millióval több illegális bevándorló tartózkodik az országban. A demokraták a kampányuk során ünnepelték a sokszínűséget, Donald Trump pedig falat ígért a mexikói határra.

Orbán Viktort az egyetlen európai vezetőként tartották számon, aki nyíltan támogatta Donald Trumpot. A két ország közötti együttműködés jelenleg is kiváló, hiányosság a szimbolikus politikában mutatkozott, pedig közösek az érdekek és nagyon sok mindenben az értékek is - értékelt Kumin Ferenc.

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója a liberális elit elleni lázadásról tartott előadásában emlékeztetett arra, hogy 2016 folyamán a progresszívek olyan csapásokat szenvedtek el, mint a Brexit, Trump győzelme és Matteo Renzi olasz miniszterelnök bukása.

Pedig már a 2001-es terrortámadás, majd a 2008-as gazdasági válság is új feladatokat szabott az elitnek, amely azonban kitért a megoldások keresése elől - mondta el a történész, aki szerint a liberális elit a pénzügyi válság kezelését átengedte annak okozóinak, miközben még elkötelezettebb lett a világ demokratizálása iránt.

Mint hozzátette, Magyarország 2008-ban már évek óta a NATO és az EU tagja volt, ekkor azonban kiderült, hogy a "fejlett nyugat" mintaadó szerepe megszűnt.

Hosszú évek ötlettelensége ébresztette rá Orbán Viktort arra, hogy a saját utunkat kell járnunk, ehhez azonban meg kellett szabadulna a liberalizmusnak nevezett dogmarendszertől - idézte fel Schmidt Mária, aki szerint a magyar kormányfő által meghirdetett illiberális demokrácia nem a szabadságjogokat szeretné korlátozni, hanem a liberális értékeken élősködő elittől szeretné a társadalmat megvédeni.

Illiberális, szuverén és nemzeti: ez a hármas kiverte a biztosítékot a világ "megmondóközpontjaiban" - jegyezte meg a Terror Háza vezetője, hozzátéve, hogy két és fél év alatt az akkor eretnek gondolatok mára mainstreammé váltak. 2016-ban a migrációval kapcsolatos álláspontok is közeledni kezdtek az Orbán Viktor által két éve javasolthoz - mondta el Schmidt Mária.