Csath Magdolna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem magántanára, kutató professzor azt emelte ki, hogy a kultúra szoros összefüggésben áll a gazdasági teljesítménnyel. Mint kifejtette, a kultúra mint klasszikus fogalom vonzóerőként hat a turizmusra, viselkedési kultúraként megbízható, a minőség iránt elkötelezett munkaerőt hoz, a csoportkultúra hat az intézmények, szervezetek teljesítményére, a regionális kultúra segít építeni a helyi képességekre, az össznemzeti kultúra pedig azt mutatja, miként bíznak meg egymásban a társadalom tagjai.

"A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen zajló kutatások a jó állam témájában is azt mutatják, hogy a kulturális tényezők az egész társadalom és gazdaság teljesítményére nagy hatással vannak" - szögezte le Csath Magdolna.

Tőkéczki László történész, az ELTE Bölcsészettudományi Karának egyetemi docense a visegrádi együttműködés kialakulásának történelmi hátterét vázolta fel. Kitért arra, hogy a négy nemzet között időnként felszínre kerülő bizalmatlanság az elmúlt évszázadok különböző nagyhatalmi törekvéseiből ered, és emiatt magas szintet érhet el a veszélyeztetettség érzése is.

"A kiegyezés 150. évfordulóján tisztázni kellene, hogy a Habsburgok saját dinasztikus érdekeik mellett igyekeztek figyelembe venni a birodalom területén élő minden nép érdekeit, éppen a kialakult viszonyok fenntartása érdekében" - mondta Tőkéczki László, aki szerint a visegrádi népek a hazafiság, a nemzeti identitás erősítésével tudják közös céljaikat is elérni.

Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója - García Lorcát idézve - úgy vélte, a színház az egyik legjobb eszköz egy ország építésére. Hatalmas pillanatnak nevezte, amikor 2002-ben "az akkori elit óriási ellenszele ellenére" sikerült átadni az új Nemzeti Színház épületét. Kitért annak fontosságára, hogy olyan saját színházi nyelvet sikerüljön kialakítani, amely kijózanodik a német színházi hatástól, miközben folyamatosan nyit.

A színházvezető szólt a fővárosi színházak érthetetlen túlsúlyáról, és kiállt a kőszínházi struktúra dominanciája mellett, utalva arra a kiemelkedő adatra, amely szerint tavaly 6,7 millió színházlátogató volt Magyarországon. "A Magyar Teátrumi Társaság kétpólusúvá tette a színházat, ami ettől szabadabb lett" - fogalmazott Vidnyánszky Attila.

Hammerstein Judit, a Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkára hangsúlyozta: Magyarországot gazdag kultúrával rendelkező országként tartják számon a világban. "Fontos alapvetés, hogy Magyarország kulturális potenciálja mindig is erősebb volt, mint gazdasági, politikai ereje, és ez a jövőben is így lesz".

A Balassi Intézet vezetője fontosnak nevezte, hogy a világban mindenütt élnek figyelemre méltó teljesítményt felmutató magyarok, akikre támaszkodni lehet a magyar kultúra külföldi népszerűsítésében. Szólt az ösztöndíjazás kiemelkedő szerepéről, a műfordításra fordított eszközökről és forrásokról, utóbbi kapcsán megjegyezte: a magyar irodalom külföldi elismertsége ma erősebb, mint valaha volt. Hammerstein Judit felidézte a magyar modernizmus tavalyi New York-i bemutatásának sikerét, valamint a Lengyelországi Magyar Kulturális Évad kiemelkedő eredményeit.

A konferenciát záró előadásában Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár arról szólt, hogy immár mintegy 500 milliárd forint jut nemzeti forrásból kulturális beruházásokra, ami méreteiben a millenniumi időszakot idézi. Hozzátette: a kulturális témában elfogadott kormány-előterjesztések száma 2011 óta több mint háromszorosára nőtt.