Az összegzés felidézi, hogy az Országgyűlés által tavaly elfogadott törvénymódosításnak köszönhetően jelentős mértékben erősödik a közművelődési szakterület szerepe a helyi közösségek fejlesztésében, ami növeli a szakemberek iránti igényt.

A törvény ugyanis meghatározza a közművelődési intézményekben foglalkoztatott közép- és felsőfokú közművelődési végzettségű szakemberek minimális létszámát, továbbá a kulturális központokban, valamint az országos közművelődési szakmai szolgáltatást biztosító szervezetben mesterfokozatú szakirányú végzettségű közművelődési szakemberek kötelező arányát. Emellett a közművelődési szakmai munkakörök bővültek egyebek mellett a felnőttképzési szakember és a közösségfejlesztő szakember munkakörökkel, így várható, hogy ezeken a területeken is szükség lesz újabb munkatársakra - áll a tájékoztatóban.

Mint írják, a közösségi művelődés területén a 2017-es év egyik sikere, hogy szeptemberben hiánypótló egyetemi alapszakként elindult a közösségszervezési szak. Az alapképzés célja olyan - kulturális, humán, közösségi alapú társadalom- és gazdaságszervező munkát végző - szakemberek képzése, akik a közösségi művelődésben működtetni tudnak állami vagy önkormányzati intézményeket, egyházi, civil, vállalkozói és nonprofit szervezeteket és helyi szinten meg tudják szervezni a művelődés és a felnőttképzés fejlesztésével összefüggő állami feladatellátást.

A képzést 2017-ben 7 felsőoktatási intézmény hirdette meg 346 hallgatóval, 2018-tól pedig az ország 9 felsőoktatási intézménye 12 képzési helyen várja a közösségszervezés alapszakra jelentkezőket nappali és levelező tagozaton. Emellett a kulturális mediáció és közösségi művelődés tanára képzések állnak nyitva a mesterfokozatú szakirányú végzettség megszerzéséhez - tartalmazza a közlemény.