Péreli Zsuzsa az indoklás szerint "a magyar textilművészetben kimagasló alkotóművészi pályája, téma- és formavilágában egyaránt különleges, egyedi technikával alkotott gobelinjei elismeréseként" nyerte el a kitüntetést.

Mint elmondta, a Kossuth-díj számára "nagyon nagy öröm és azt sejteti, hogy odafigyeltek arra, amit az elmúlt negyven évben a pályámon csináltam".

Péreli Zsuzsa felidézte, hogy eredetileg festőművésznek készült, ám amikor a falikárpit technikáját megismerte, akkor kiderült számára, hogy a festményeket "meg is lehet szőni". "Ez egy fantasztikus technika, és talán azért szeretem nagyon, mert valódi anyagokból készül" - hangsúlyozta a képzőművész hozzátéve: ebben a műfajban nem lehet a dolgokat felületesen csinálni.

Mint megjegyezte, pályája indulásakor a szövött falikárpit egyáltalán nem volt divatban és nagyon hosszú időbe telt, amíg a műfajt elismerték. Pedig nagyon is helye van a képzőművészetben: egykor olyan művészek terveztek falikárpitokat, mint Raffaello, de a 20. században már maga a festőművész is szőtt, ilyen volt például Ferenczy Noémi - emlékeztetett.

Péreli Zsuzsa hangsúlyozta, hogy minden művét magam szövi, ami még ma sem gyakori ezen a pályán. Ebbe a műfajba "attól szerettem bele, hogy ez egy emberi anyag, melegebb, mint egy festmény és mivel az alkotó nagyon hosszú időt tölt el a művel - volt olyan kárpit, amelyet egy éven át szőttem -, személyesen is benne lesz a képben" - közölte.

A művész elmondása szerint a falikárpit technikája ma is szinte ugyanaz, mint a 15. században. "Ugyanakkor rendkívül fontos számomra, hogy mai dolgokat fejezzek ki vele. Ne egy dekoráció legyen a kép a falon, hanem gondolatokat közvetítsen, méghozzá olyanokat, amelyek nemcsak nekem, hanem másnak is fontosak" - fogalmazott.

Legutóbbi kiállítása február végén zárt a szentendrei Ferenczy Múzeumban, igen magas látogatottsággal. "Ebből is úgy érzem, hogy a klasszikus technika és a mai mondanivaló nagyon is az emberek szívébe tud találni, a látogatók vágynak az emberi mondanivalóra" - értékelt.

Mint elárulta, művészként mostanában különösen foglalkoztatja, a táj, hogy a tájjal fejezzen ki emberi dolgokat: míg régen szinte csak figurális képeket szőtt, egy ideje nagyrészt spirituális tájakat alkot - mondta el Péreli Zsuzsa.