Barabás Miklós Petőfi-portréját ezen a napon 15 óráig tekinthették meg a látogatók, a kép történetéről E. Csorba Csilla művészettörténész tartott előadást.

Barabás Miklós tusrajza kiemelkedő jelentőségű a Petőfi-portrék sorában, hiszen az utókor jórészt ezt a Petőfi-arcot hagyományozta tovább. Barabás 1846 nyarán Petőfi Összes költeményei első kiadásához rajzolta le a költőt. A kötet a rajz nyomán készített acélmetszettel a címlapon, díszes szaténkötésben jelent meg 1847. március 15-én. A tusrajzot az 1900-as évek elején Ernst Lajos gyűjteményének darabjaként állították ki a Petőfi Házban. Ekkor kapta különleges, eredetileg szentképhez készült Ave Maria feliratú aranyozott reneszánsz fakeretét. Ernst halála után hosszú időre nyoma veszett, csak 2011-ben került elő újra. Akkori tulajdonosától a Magyar Nemzeti Bank megvásárolta és Értéktár programja jóvoltából a Petőfi Irodalmi Múzeumban helyezte tartós letétbe - olvasható az intézmény honlapján.

A nemzeti ünnepen a családokat játékos feladványok, nemzeti szalagos hajfonat-készítés és kézműveskedés szórakoztatta, továbbá bárki kipróbálhatta Landerer és Heckenast nyomdagépét, amelyen a forradalom 12 pontját nyomtathatták.

Délben koszorúzással egybekötött ünnepi megemlékezést tartottak a múzeum udvarán álló Petőfi-szobornál, ahol ünnepi beszédet mondott Szentmártoni János költő, valamint közreműködött Gryllus Dániel Kossuth-díjas előadóművész, zenész.

A "Ki vagyok én? Nem mondom meg." Petőfi választásai című kiállítást Kalla Zsuzsa, majd Asztalos Emese irodalomtörténészek, az Írói fogások - terítéken az irodalom című tárlatot Szilágyi Judit kurátor vezetésével nézhették meg a látogatók.

Szabadság, szerelem címmel Arany és Petőfi barátsága kel életre délután a két alkotó levelezése segítségével Fenyő Iván és Balázs Zoltán színművészek előadásában, Seres Tamás rendezésében.

Ezen a napon a múzeum kiállításai és programjai ingyenesen várják a látogatókat.