A Magyar Nemzeti Múzeum Közösségi Régészeti Programja (MNM KRP) azzal a céllal jött létre, hogy minél több önkéntes régész részt vehessen a feltárásokban, ezáltal a régészeti örökség ügye támogatott társadalmi mozgalommá válhasson. A minikiállítás a közösségi régészet ezen új típusú formáját mutatja be - közölte Varga Benedek, az MNM főigazgatója. Hozzátette: azok, akik a földben megtalált kincseket a feketepiacon próbálják értékesíteni, nemcsak az ország régészeti hagyatékának ártanak, hanem saját életüket is veszélyeztethetik, elég a Seuso-kincs megtalálásának történetére gondolni.

Mint elhangzott, a program egyik célja az, hogy az engedély nélkül működő, magáncélra vagy a műkincspiacra dolgozó fémkeresőket megelőzve a veszélyeztetett, földben rejlő tárgyakat közgyűjteményekbe juttassa, s ezzel megakadályozza a tárgyak, valamint a tárgyak által hordozott információk elvesztését.

A program a szakemberek közreműködésével lehetőséget ad azoknak a régészeti-történeti érdeklődésű magánszemélyeknek, akiknek e háttér nélkül nem vagy csak igen korlátozottan lenne lehetőségük kutatási szenvedélyük gyakorlására. Ez a munka mindkét fél számára gyümölcsöző, mivel a múzeum ismeret- és leletanyaga a korábbiakban nem tapasztalt módon gyarapodik, valamint magánszemélyek is hódolhatnak kutatási szenvedélyüknek.

Az MNM KRP a legtöbb segítséget a műszeres lelőhely- és leletfelderítésben kapja. A munkának talán ez a legismertebb és leglátványosabb formája, azonban a program több elemből áll. Folyamatosan felhívják az amatőrök figyelmét arra, hogy az illegális úton előkerülő leletek a köz vagy a tudomány számára alig, vagy egyáltalán nem hasznosulnak, s így a legjobb szándékkal is pótolhatatlan veszteségeket okoznak a régészettudománynak.

Az MNM KRP négy évvel ezelőtt indult azzal a céllal, hogy a terepi és a tudományos munkába bevonja a régészet iránt érdeklődőket. Az MNM Műszeres Lelőhely-felderítési Csoportját Tomka Gábor főigazgató-helyettes 2017-ben a korábbi egyéni kutatások összefogása érdekében hozta létre. A múzeum négy munkatárát, Tarby János Gábort (őskor), Vida Istvánt (római kor), Schilling Lászlót (népvándorlás kora) és Pető Zsuzsa Esztert (középkor) olyan feladatokkal bízta meg többek között, mint új régészeti lelőhelyek azonosítása az Nemzeti Múzeum önkéntesei segítségével vagy vizsgálatok elvégzése az intézmény által korábban kutatott lelőhelyeken. A kiállítás november 30-ig látható, bővebb információk a www.mnm.hu weboldalon találhatók.

Galériánk