Miklós Péter sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából nemcsak a hősökről és áldozatokról kell beszélni, hanem azokról is, akik részt vettek a megtorlásban és ezt követően a diktatúrát helyben fenntartották.

Az Emlékpont Kádár-huszárok és pufajkások Hódmezővásárhelyen címmel a munkásőrség helyi megalakulásának 60. évfordulójára saját kutatási eredményei alapján kiállítást rendezett, amely június végéig látható - közölte a szakember.

Nagy Gyöngyi történész pedig tanulmányt készített a hódmezővásárhelyi karhatalom létrejöttéről, és a munkásőrség első hat évéről, emellett bemutatja a forradalom leverésének helyi történéseit is. A tanulmány függelékében szerepel annak a 234 karhatalmistának a névsora, aki 1956. november 10-től belépett a karhatalomba és tevékeny szerepet vállalt a forradalom leverésében. A függelék tartalmazza a helyben 1957 és 1963 között felszerelt 502 munkásőr névsorát is - tudatta Miklós Péter.

A történész kifejtette, a karhatalmisták több mint fele később a munkásőrség alapító tagja is volt, így átfedés van a két névsor között.

A szakember rámutatott, Hódmezővásárhely ekkor Csongrád megye székhelye is volt, így a tanulmányból részben megismerhető a Bán László százados vezette megyei karhatalom és munkásőrség tevékenysége, melynek hétszáz elítélt és két halálos áldozata volt.

Miklós Péter elmondta, a nemzeti emlékezet hetére a közgyűjtemény önálló kötetet készít a munkásőrség hódmezővásárhelyi történetéről.