TV műsor

Óhazából újhazába - Emberi és családi sorsok az emigrációban címmel nyílt kiállítás

Kultúra, 2018.09.14

Óhazából újhazába - Emberi és családi sorsok az emigrációban címmel nyílt kiállítás a Mikes Kelemen Program keretében pénteken a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Országos Levéltárában.

Rácz György, az MNL Országos Levéltáráért felelős főigazgató helyettese a pénteki budapesti megnyitón kiemelte: a tárlatot a kulturális örökség napjai programsorozat részeként készítették, hétvégi rendezvénysorozat keretében szombaton is látogatható.

Felidézte, hogy az MNL 2015-ben csatlakozott szakmai partnerként a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága által vezetett, szakmailag az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) által koordinált Mikes Kelemen Programhoz. "Azzal, hogy a MNL Országos Levéltára befogadja a tengerentúli diaszpóra maradandónak ítélt levéltári anyagát, egyúttal szorosabbá fűzi az anyaországnak a diaszpórával való kapcsolatát is" - mondta, hozzátéve: gyűjteménybefogadó tevékenységével a közös magyar múlt részesévé teszi a diaszpóra történetét is, a lehető legszélesebbre tárva a világon élő összes magyar, az egyetemes magyarság történetének kereteit.

A kiállítás célja, hogy megjelenítse az európai kulturális értékek megőrzésének módjait és stratégiáit a diaszpórában élő magyar családok és közösségek körében. Ezt a Mikes Kelemen Program során beérkezett dokumentumokon keresztül több tárló, tabló és interaktív tábla segítségével mutatják be az érdeklődőknek.

A tárlat az óhazától egészen az újhazáig kíséri végig számos magyar ember sorsának alakulását. Igyekszik megjeleníteni az elvándorlás okait, az út során fellépő nehézségeket, az új társadalomba való beilleszkedés viszontagságait, és bemutatja az európaiság, magyarság megtartásának ma is működő kulturális intézményeit.

Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztos elmondta: 2010 óta a nemzetpolitika a kormányzaton belül magasabb szintre került, azóta intézményes formában is kiemelt figyelmet fordítanak nemcsak a Kárpát-medencei magyarságra, hanem arra két és félmillió magyarra, akik a diaszpórában élnek szerte a világon.

Felidézte: a Mikes Kelemen Programról 2013-ban a magyar diaszpóra tanács döntött, ezt követően indult el a munka, amelybe az OSZK és az MNL is bekapcsolódott.

A program célja, hogy a diaszpóra tárgyi örökségét rendezett módon összegyűjtve Magyarországra szállítsák és gondoskodjanak későbbi méltó felhasználásáról. Mint mondta, a munka során meg kellett szervezni az anyagok - a diaszpóra tagjainak az évtizedek alatt összegyűjtött könyvei, levéltári anyagok, levelezések, a közösségek életét bemutató folyóiratok, aprónyomtatványok - hazajuttatását.

Elmondta: gyűjtőpontokat hoztak létre Észak-Amerikában, Dél-Amerikába és Ausztráliában, ahová az érintett közösségek és magánszemélyek elhelyezhették könyvtári hagyatékaikat. 2015 óta szakemberek utaztak a helyszínekre, hogy személyesen segítsék a gyűjtéseket.

Hozzátette: ennek a munkának az eredménye, hogy olyan értékes anyagok érkeztek haza, amelyeket a kiállításon - amely 8 tárlón keresztül mutatja be a diaszpóra történetét - a közönség elé tárhatnak. Kiemelte: az elmúlt időszakban 300 köbméternyi anyagot gyűjtöttek össze, ebből 260 köbméternyi már hazaérkezett, 40 köbméternyi még várakozik a hazaszállításra.

Elmondta: céljuk, hogy létrehozzanak egy olyan emigrációs és diaszpóra központot, ahol be tudják mutatni, hogyan és miért hagyták el hazánkat honfitársaink.

Arany Krisztina, az MNL Országos Levéltárának hungarika-munkacsoport vezetője, aki az MNL-en belül a Mikes-programot vezeti, a december 20-ig látogatható tárlatot bemutatva kiemelte a Csarada-család díszes leszármazási tábláját, amely három család őseit mutatja be a 16. és a 19. század eleje közötti időszakban. A különlegességek között említette a 2. világháborús, Don-kanyarnál használt célponttérképet.

Elmondta: a kiállítás bemutatja azoknak az emigrációba kerülő fiataloknak a sorsát is, akiket kényszersoroztak a világháború utáni fogolytáborokból és sokan közülük például a francia idegenlégióba kerültek. A tárlaton láthatók egy magyar származású légiósnak az indokínai háború során készült, albumba rendezett fotói is.

Kiemelte a közösségeket összetartó intézmények szerepét a diaszpórában és ennek korai emlékét, egy 1929-ben készült fotót, amelyen a clevelandi magyar női segélyegylet tagsága szerepel. Az egylet karitatív tevékenysége kiemelkedő volt, történetük példaértékű - hangsúlyozta.

A kiállítás azokat is bemutatja, akik áldozatos munkával összegyűjtötték az írásos emlékeket a diaszpórában, és nem hagyták elveszni őket - mondta.
(MTI)


Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!