A Dávid aranya egy családon keresztül mutatja be a verespataki aranybánya történetét 2000-től egészen 2021-ig, amikor az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította a községet. A film azt az óriási összefogást is bemutatja, amellyel sikerült elérni ezt az eredményt.

Kocsis Tibor filmrendező Új Eldorádó című dokumentumfilmje az elmúlt 15 év egyik legtöbb díjat nyert alkotása, amit 12 országban mutattak be és több mint 40 millióan láttak Európában. A verespataki történet folytatása a 300 tonna arany című 50 perces film, amelynek 105 perces moziváltozatát mutatták be csütörtökön.

Kocsis Tibor az M1 aktuális csatorna korábbi műsorában arról beszélt, hogy ez a húszéves történet, 2000-ben kezdődött azzal a rettenetes katasztrófával, amellyel a Tiszába került 100 ezer köbméter cianid és ennek következtében 1200 tonna hal pusztult el.

Kocsis Tibor a történtek után fel akarta térképezni azokat a területeket, ahol ilyen környezeti katasztrófa történhet. Tudomására jutott, hogy Verespatakon egy kanadai vállalat készül bányát nyitni, ezért Romániába utazott. A 2000 esztendős település 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt rejt. A földben rejlő fémek kinyeréséhez naponta nagy mennyiségű cianid és dinamit felhasználására van szükség a mindösszesen 17 évre tervezett kitermelésben.

"Ez egy rövid távú projekt, kiszednek 300 tonna aranyat, kiviszik az országból, és ott marad négy kráter és egy cianidos tározó, ami 40-50-szer nagyobb, mint ami a problémát okozta Nagybányán" - magyarázta a film rendező-operatőre.

Galériánk