TV műsor

Potápi Törökországban: éljünk a világ bármely pontján, nemzetünk sorsáért felelősséget kell vállalnunk

Kultúra, 2017.10.12

Éljünk a világ bármely pontján, nemzetünk sorsáért felelősséget kell vállalnunk - hangsúlyozta Potápi Árpád János a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára csütörtökön az isztambuli Szent Benedek-templomban a II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem török földre lépésének 300. évfordulóján bemutatott emlékmisén.

Az államtitkár az MTI-nek elmondta, beszédében rámutatott, hogy a Törökországban élő magyarság számára Rákóczi többet jelent a magyar nemzet történelmi arcképcsarnokának egyik alakjánál. Hozzátette: a száműzött fejedelem egyben alapítója is a törökországi közösségnek, megalapozója a magyar és török nép barátságának.

A politikus az isztambuli magyarokhoz szólva kifejtette: ez a felelősségvállalás Rákóczi elsődleges üzenete ma. Kinek-kinek a maga helyén szerepe és feladata van a magyar jövő alakításában. Akár úgy, hogy megtanítja gyermekét a magyar szóra, akár úgy, hogy időt és fáradságot nem sajnálva szervezi és építi a helyi magyar közösséget, akár úgy, hogy hivatása gyakorlása során öregbíti nemzetünk megbecsültségét.

Az emlékmise, amelyet Ruben Tierrablanca Gonzalez isztambuli és Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök celebrált, annak a kétnapos ünnepi programsorozatnak volt a lezárása, amellyel az isztambuli magyarok II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem török földre lépésének 300. évfordulóját ünnepelték.

A rendezvényt, amely része Magyarország V4-elnöksége isztambuli programsorozatának, Magyarország isztambuli főkonzulátusa és az Isztambuli Magyar Intézet szervezte.

Potápi Árpád János felszólalásában felidézte, hogy II. Rákóczi Ferenc nagy utat járt be, miközben ő maga nem mozdult egy tapodtat sem a magyar nemzet érdekétől. Hiába sodródott messze hazájától, emlékezete ma is összeköt minden magyart szerte a világon.

Egyúttal kiemelte, hogy Rákóczi olyan nagyformátumú politikus volt, akinek életútja jól példázza a közép-európai térség népeinek együttműködését. Amikor 1711-ben a magyar szabadság vereséget szenvedett, a menekülő fejedelmet a lengyel nép fogadta be. A régió közös jövőjének alakításában a visegrádi országoknak szükségük van közös hősökre, történelmi példaképekre - nyomatékosította Potápi Árpád János.

Az ünnepi programot szerdán a nemzetpolitikáért felelős államtitkár nyitotta meg, aki a Rákóczi 300 című nemzetközi tudományos konferencia elején szólalt fel. A szimpózium témái között szerepelt II. Rákóczi Ferenc személyisége, történeti jelentősége, valamint a V4-es együttműködés jelene és jövője. Az előadók a visegrádi országokból, illetve Törökországból érkeztek.

A program csütörtökön rodostói (tekirdagi) kirándulással, az ottani Rákóczi Múzeum meglátogatásával, továbbá a fejedelem bronzszobrának megkoszorúzásával folytatódott a Szabadság és Béke parkban. A résztvevőket később a helyi török-magyar baráti társaság, valamint a város polgármestere várta ebédre. A rendezvényt lezáró emlékmisét a nap végén abban az isztambuli Szent Benedek-templomban tartották, amelyben Rákóczinak és édesanyjának, Zrínyi Ilonának a hamvait őrizték évszázadokon keresztül.

Potápi Árpád János az MTI-nek arról is beszélt: életében először volt Rodostóban és megragadta, hogy milyen barátsággal, szépen rendben tartva őrzik ott nemcsak Rákóczi, hanem bujdosó társai, köztük Mikes Kelemen emlékét. Az államtitkár kiemelte, hogy Ali Kabul, a múzeum felügyelője, szinte akcentus nélkül beszéli a magyar nyelvet.

Ali Kabul az épület 1981-es felújítási munkái idején tanult meg kiválóan magyarul, majd kilenc hónap elteltével az intézmény élére került, hogy most már 36 éve minden apró feladatot ő lásson el Rákóczi rodostói örökségét illetően.

A kétnapos ünnepi programsorozaton a szerdai konferencia előadói mellett a V4-es országok diplomáciai testületeinek több tagja, a Rákóczi Szövetség 18 fős delegációja és az isztambuli magyar közösség is részt vett.

A rendezvényt a Nemzeti Kulturális Alapon keresztül az Emberi Erőforrások Minisztériuma egymillió forinttal támogatta.

II. Rákóczi Ferenc a szabadságharc bukását követően száműzetésbe kényszerült. Az éveken át Lengyelországban és Franciaországban bujdosó fejedelmet 1717-ben végül III. Ahmed oszmán szultán fogadta be és helyezte el kíséretével együtt először Isztambulban, majd 1720-tól Rodostóban, ahol Rákóczi egészen 1735-ben bekövetkezett haláláig élt.
(MTI)


Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!