Németh Zsolt az Országház előtt, a Rákóczi-szobornál tartott beszédében arra hívta fel a figyelmet: a magyar forradalmak, függetlenségi harcok során 1703 és 1711 között, 1848-49-ben és 1956-ban is különleges nemzeti egység jött létre.

A nemzeti függetlenség jegyében a XVIII-XIX. században a Habsburgokat fosztották meg magyar trónjuktól, 1956-ban pedig a kormány a Varsói Szerződésből - a Szovjetunió vezette katonai szövetségi rendszerből - lépett ki, ami szintén felért egy trónfosztással - tette hozzá a fideszes politikus, aki a Rákóczi Szövetség elnökségi tagja is.

Németh Zsolt kiemelte, hogy mindhárom függetlenségi harc törvényes alapról indult, és ennek is köszönhető, hogy idővel eredményeket érhetett el. Hozzátette: további közös jellemzője volt forradalmainknak az európai szövetségkeresés; már II. Rákóczi Ferenc is tudta, hogy össze kell fogni a hasonló gondolkodású európai államokkal.

A törvényes forradalom ma is zajlik, a szövetségkeresés ma is aktuális - hangsúlyozta Németh Zsolt.

A Rákóczi Szövetség által szervezett ünnepségen a parlament külügyi bizottságának nevében Németh Zsolt megkoszorúzta II. Rákóczi Ferenc szobrát.

A Rákóczi-emléknapot az Országgyűlés határozata értelmében 2015 óta tartják minden év március 27-én, a vezérlő fejedelem születése napján.

Rákóczi Ferenc 1676-ban született a ma Szlovákia területén található Borsiban, és 1735. április 8-án halt meg a törökországi Rodostóban.

(FOTÓ)