A holokauszt roma áldozatainak emlékművénél tartott megemlékezésen Szeneczey Balázs kiemelte: óriási a felelőssége neki és mindazoknak, akik még találkozhattak túlélőkkel, hogy miként adják tovább e történeteket gyermekeiknek.

Kitért arra: hiszi, hogy a város vezetői ma olyan Budapestet építenek, amelynek lakói nemcsak méltó módon emlékeznek az egykor megtörtént borzalmakra, hanem tanultak is a történtekből. "El- és befogadó várost építünk, melynek lakói nem azt kutatják, hogy szomszédaik miben különböznek tőlük, mert tudják, hogy a borzalom mindig a másság túlzott hangsúlyozásával kezdődik.

A Roma Club Kulturális és Közösségépítő Alapítvány, a Fővárosi Roma Nemzetiségi Önkormányzat (FRNÖ) és a Fővárosi Roma Oktatási és Kulturális Központ rendezvényén Csóka János Pál, az FRNÖ elnöke úgy fogalmazott: a mai nap a "csend és a némaság napja, amikor fejet hajtva emlékezünk az auschwitz-birkeanui haláltáborban egyetlen éjszaka meggyilkolt közel háromezer testvérünkre".

Ez a gyász azonban nemcsak a romáké, hanem minden emberé, és egyben demonstráció mindenfajta kirekesztés ellen. Hetvenhárom év telt el, de a gyász ennyi idő alatt sem enyhült és nem is csillapodhat, mert "figyelmeztetnünk kell az utánunk jövő generációkat, hogy hova vezethet a megbélyegzés, a diszkrimináció" - fogalmazott.

David Kostelancik, a budapesti amerikai nagykövetség ideiglenes ügyvivője arról beszélt: a "mi feladatunk gondoskodni arról, hogy a jövő nemzedékek sose felejtsék, milyen rettenetes árat kell fizetni azért, ha egy társadalomban félelmet ébresztenek azokkal szemben, akik mások". Hozzátette: "ha szándékunkban áll az effajta gonoszság megakadályozása, sosem maradhatunk csendben, sosem maradhatunk passzívak, ha embertelenséggel szembesülünk". Sosem szabad megengedni, hogy üldözzék, áldozattá tegyék, dehumanizálják a gyengéket, a sebezhetőket, a peremre szorítottakat. Az egyetlen remény egy igazságosabb, békésebb jövőre az, "ha elutasítjuk a szélsőségességet, az idegengyűlöletet, a gyűlölködést" - jelentette ki David Kostelancik.

Vadászi István, a Roma Club Alapítvány alapítója a megemlékezések fontosságát hangsúlyozta, mondván, az idő múlásával "felhígulhat a történelmi emlékezet", de nem engedhetjük meg, hogy feledésbe merüljenek a holokauszt áldozatainak történetei.

A megemlékezés végén a diplomáciai testület tagjai, az Emberi Erősforrások Minisztériuma, valamint ellenzéki pártok és civil szervezetek képviselői megkoszorúzták az emlékművet.

A Cigány Világszövetség párizsi kongresszusának határozata alapján 1972 óta emlékeznek meg a világ több országában arról, hogy 1944. augusztus 3-ára virradóra több mint háromezer cigány embert gyilkoltak meg az auschwitzi haláltáborban. Becslések szerint a roma holokauszt (porrajmos - elnyeletés, elpusztítás) idején a nácik a kétmilliós európai cigányság 10-30 százalékát gyilkolták meg, közülük 23 ezret Auschwitzban. A történészek ötezer és hetvenezer közé teszik azon magyarországi romáknak a számát, akik koncentrációs táborokban vesztették életüket.

(FOTÓ)