A Budapesti Olasz Kultúrintézettel közösen szervezett, egészen május 21-ig tartó vetítéssorozat körüljárja, hogyan látták és láttatták Rómát a filmművészet olyan klasszikusai, mint Vittorio De Sica, Federico Fellini vagy Dario Argento, és mit tart belőle érdekesnek a kortárs filmművészet, például az Olaszországban élő és alkotó Ferzan Özpetek vagy éppen a Fellini nyomdokain járó Paolo Sorrentino - olvasható az Uránia közleményében.

A sorozat darabjait az Uránia dísztermében vetítik majd, többnyire háromhetente hétfőnként és a filmek után meghívott előadók, irodalmárok, filmtörténészek, az olasz kultúra és a város ismerői tartanak előadást. A filmeket eredeti nyelven, magyar felirattal adják.

A nyitó film hétfőn Vittorio De Sica A sorompók lezárulnak című 1952-es alkotása lesz. A Biciklitolvajoknál ritkábban vetített, de ugyancsak a rendező mesterműveként számon tartott film egy magányos, kiszolgáltatott ember életéről mesél mély empátiával. A világháború után kibontakozó és a világ filmművészetére nagy hatást gyakorló neorealizmus alkotásaiban a korabeli olasz társadalom mindennapjai, a kisemberek élményvilága jelenik meg hitelesen, humánusan, ma is érvényesen. A vetítés szakértő vendége Pintér Judit filmkritikus lesz.

December 28-án William Wyler Római vakációja folytatja sort. Ez volt az első amerikai film, amelyet teljes egészében Olaszországban forgattak, és amely hatásosan formálta a város turisztikai imázsát. Az Audrey Hepburn és Gregory Peck főszereplésével készült mozi az antik várost a fiatalok szemével mutatja be.

Januárban egy kortárs film kerül műsorra: a színész-rendező Sergio Castellitto 2017-es Fortunata című munkája az országos premier hetében, január 15-én lesz látható az Urániában. A történet a Róma külvárosában gyermekét egyedül nevelő Fortunatáról szól - Jasmine Trincával a főszerepben -, aki töretlen hittel, igazi olasz temperamentummal küzd a boldogságért.

Januárban Federico Fellini két filmklasszikusát mutatják be: 28-án a háború utáni generáció felszabadult életérzésének nagy filmje, Az édes élet kerül vászonra Marcello Mastroiannival és Anita Ekberggel a főszerepben, másnap pedig a rendező Róma című, 1971-es alkotását vetítik. A filmnek maga Róma a főszereplője, amelynek portréja montázsszerűen, egymást követő dokumentarista történetekből áll össze.

Február 19-én Ettore Scola Mennyire szerettük egymást című mozija folytatja a sort, amely morális példázat arról, hogyan formálja át az embert a történelem és a múló idő. A történet három egykori jó barátról szól, akik ellenállóként harcoltak, de a háború után más utakra sodródtak, és visszafordíthatatlanul eltávolodtak egymástól.

Dario Argentónak, az olasz bűnügyi műfaj kultikus rendezőjének március 5-én lesz látható Tenebre című 1982-es filmje. A történetben egy amerikai író új kötete népszerűsítésére érkezik Rómába, ahol azzal szembesül, hogy valaki sorra elköveti a könyvében leírt gyilkosságokat.

Az "új Felliniként" is emlegetett Nanni Moretti Kedves naplóm című, 1993-as önéletrajzi alkotásában egy Vespa robogóval vezeti végig a nézőt kedvenc római városrészein. A film a Római anzix sorozatban március 26-án kerül a vászonra.

Április 23-án a Rómában élő török rendező, Ferzan Özpetek Tudatlan tündérek című filmjét tekinthetik meg az érdeklődők. A rendező a tőle megszokott módon a homoszexuálisok közösségébe kalauzolja a nézőket egy megözvegyült, jólszituált polgárasszony történetén keresztül, aki elhunyt férje titkos kapcsolata után kezd kutatni. A film amellett, hogy képet ad az ezredforduló egyik római szubkultúrájáról, az elfogadás és az önmegismerés határait is tágítja.

Május 7-én Francesco Bruni Amit csak akarsz című idei filmjét láthatja a közönség. A húszéves, nyughatatlan Alessandro elvállalja, hogy délutáni sétáin kísérője lesz Giorgiónak, az Alzheimer-kórban szenvedő, elfeledett költőnek.

A válogatást 2018. május 21-én Paolo Sorrentino Oscar-, BAFTA-, Golden Globe- és Európai Filmdíjas alkotása, A nagy szépség zárja. Az édes életet idéző történet hőse Jep Gambardella, a római társasági élet központi figurája, aki hatvanötödik születésnapja után egyre inkább elgondolkodik élete haszontalanságán. Bejárja Rómát, hogy megtalálja a fecsegés és a zaj mögött meghúzódó "nagy szépséget".