TV műsor

A felnőtt csapathoz fog idomulni a kézilabdás fiatalok játékrendje Szegeden

Mol-Pick Szeged, 2020.06.22

Jelentős változáson megy át a honi kézilabda utánpótlás, és ezen belül a szegedi is, ugyanis megjelennek a kézilabda akadémiák, többek között a Pick Akadémia, amelynek élére június elsejétől azt a Kárpáti Krisztiánt nevezték ki, aki tavaly világbajnoki ötödik helyezést ért el a magyar u19-es férfi válogatottal, és aki talán éppen ezen eredménye miatt is az ország egyik legelismertebb utánpótlás edzőjének számít.

Kárpáti Krisztián Milyen szempontokat fog munkája során követni? Milyen változtatásokat tart szükségesnek az utánpótlás csapatokban? Hogyan fogja összehangolni a munkát Juan Carlos Pastorral, A MOL-Pick Szeged felnőtt csapatának vezetőedzőjével? Többek között ezekről is beszélgettünk, de szó esik a szegedi témák mellett országos kérdésekről is. Szeptember 6-án kezdődik a férfi kézilabda bajnokság 2020/21-es idénye. Fogadj te is a mérkőzésekre, bet365 bónuszkód a nyerteseknek.

W: Mit tart a munkája legfontosabb célkitűzéseinek?

K. K: Az utánpótlás csapatokat hasonló játékrendszerben szeretném játszatni, mint a felnőtt csapatot Szegeden. Azt gondolom, hogy a felnőtt csapatnál az utóbbi években egy nagyon tudatos építkezés zajlott, míg az utánpótlás ennek a hátterében volt csupán. Ezen szeretnék változtatni, és fő célom az, hogy olyan játékosokat neveljünk ki, akik megállják a helyüket a felnőtt mezőnyben, a MOL-Pick Szeged felnőtt csapatában, és nem utolsósorban a válogatottban.  

Az ehhez vezető legfontosabb út, hogy az utánpótlás korosztályok játékrendszerét a nagycsapatéhoz igazítsuk. Fontos hogy legyen egy bizonyos szintű egységes gondolkodás a játék bizonyos szegmenseiben, tehát hogy ezt mindenki ugyanúgy oktassa. Persze fontos hogy az edző kreatív legyen, saját elképzelésekkel a mindennapi edzés feladatok során, de bizonyos képességek fejlesztésénél, technikai dolgoknál lesznek elemek, amit ugyanúgy kell oktassunk. Az, hogy ugyanolyan fejjel gondolkodjanak a fiatalok, az nagyon fontos a felnőtt csapatba éréshez, valamint az utánpótlás, később pedig a felnőtt válogatottba integrálódáshoz is.

W: Bár önnel most, mint a Pick Akadémia vezetőjével beszélgetek, de azért önnek jelentős rálátása van az országos utánpótlás képzésre is. Országosan van arra igény, illetve történnek lépések, hogy ott is egyfajta egységesítés következzen be? Egyáltalán szükség van ilyen egységesítésre?

K. K: Vannak erre törekvések. A Magyar Kézilabda Szövetség sportszakmai igazgatója, Zsiga Gyula és munkatársai korosztályos ajánlásokat dolgoztak ki mind az erőnléti, mind szakmai oldalról. Ehhez kapcsolódóan számos videóanyag is készült, ezzel haladunk egyfajta egységesítés felé, tehát ennek fontosságát természetesen nem csak én hangsúlyozom. Az eredményességét a következő évek fogják megmutatni. A szegedi akadémiai rendszerben Pastor mesternek van egy elgondolása a játékról. Ezt kell megtanítani, természetesen korosztályi bontásban, hiszen egy 15 évesnek nem lehet még azt átadni, nem lehet tőle elvárni, amit egy világsztártól, de még egy 19 évessel sem lehet összehasonlítani. De azokat az alapokat majd nekünk kell összerakni. Ezek az alapok elvezethetnek oda, hogy a fiatal érett legyen a felnőtt csapatba kerüléshez.  

W: Ehhez persze gondolom én, hogy nagyon fontos az is, hogy jó kapcsolata legyen Juan Carlos Pastorral.

K. K: Pontosan. Már januárban megismerkedtünk egymással. Egyébként a mesteredzői diplomám során is a szakdolgozatomat a magyar és a spanyol kézilabdázás együttműködéséről írtam, ebben a dolgozatban pedig Pastor mester is nagy segítségemre volt. Nagyon nyitott embernek tűnik, így minden reményem megvan arra, hogy ez egy kiváló munkakapcsolat legyen kettőnk között. Nem titkoltam azt, hogy az egyik fontos érv, hogy elfogadtam a Szeged ajánlatát, hogy Juan Carlos Pastort a világ egyik legjobb edzőjének tartom, és biztos vagyok benne, hogy nagyon sokat tanulhatok tőle.  

W: Mi szurkolók, nyugodtan mondhatom azért is várjuk kíváncsian az ön munkáját, mert a szegedi utánpótlás már a körülbelül Nagy Laci, Laluska Balázs, Buday Dániel, Vadkerti Attila négyes óta, akik ugyan nem egy évfolyam voltak, de körülbelül egyszerre kerültek a nagycsapathoz, szóval az ő szereplésük óta, nem akadt olyan, utánpótlásból jövő játékos, aki hosszabb ideig és rendszeresen szerepet kapott volna a felnőtt csapat keretében.  

K. K: Ez valóban igaz, bár azt meg kell jegyezni, hogy az említett játékosok idejében a játékospiac áramlása még teljesen más volt, mint manapság. Korábban magyarként könnyebb volt bekerülni akár egy hazai élcsapatba, A jelenlegi versenyszféra sokkal bővebb már.  

W: Korábbi interjúiban említette, hogy az új akadémiai rendszerben a képzésben bizonyos változásokat szeretne. Mik lennének a legfontosabb változások?

K. K: Valóban, ahogy említettem a cél az, hogy a felnőtt csapathoz illeszkedő rendszert alakítsunk ki az akadémiai rendszerben is. Bevezetjük például a délelőtti edzéseket. Ezek a változások, és ez a cél természetesen nem egyik napról a másikra fog megvalósulni. Nem kell azt gondolni, hogy egy éven belül itt már kész, a felnőtt csapathoz érett játékosok fognak kijönni az utánpótlásból. Tehát ennek a szervezeti beépítésének adni kell minimum egy évet, első eredményei pedig 3-4 év múlva jönnek el majd, tehát akik most 15-16 évesek, és kapnak egy 3-4 éves minőségi képzést, azok között nagyon remélem, hogy lesz 1-2 olyan játékos, aki be tud kerülni a felnőtt csapatba.  

W: Persze tegyük hozzá, hogy ez most már nehezebb feladat is, hiszen a MOL- Pick Szeged csapata odaért a felnőttek között a világ legjobbjai közé.

K. K: Ez természetesen így van, ettől is nehéz, de egyben szép is ez a feladat. Viszont éppen ezért áll elő az a helyzet, hogy rendszeresen a nagyok között csak a legjobbak tudnak majd szerepelni.

W: Hány korosztályról beszélünk most?

K. K: Az akadémiai képzés 15 éves kortól kezdődik és 19 éves korig tart, tehát a középiskola kezdetétől annak befejezéséig, 4 korcsoportban. Nyilván, visszautalva az előző kérdésre, egy 19 éves számára még nehéz megugrani azt a szintet, hogy egy Bajnokok Ligája élcsapatban állandó szerephez jusson. Itt persze posztonként is más a lehetőség, hiszen teljesen más képességeket igényel egy beállós és egy szélső poszt. Utóbbinál például nincs szükség annyi ütközésre.

W: Ön a magyar ifjúsági válogatott kapitányi posztját is betölti. Tavaly ezzel a csapattal világbajnoki 5. helyezést ért el, legyőzve a horvátokat és kétszer a franciákat. Volt a 2010-es években hasonlóan tehetséges csapata Magyarországnak, a 2014-es U18-as Eb ezüstérmes gárda. Ebből a csapatból csak néhány játékosnak sikerült valamennyire befutni, míg például a döntőben győztes franciák közül szintén több játékos aktív tagja volt a 2018-as Bajnokok Ligája Final Fournak, többen épp a győztes Montpellier színeiben szereztek elévülhetetlen érdemeket a győzelemben. Mit tehet azért a szakma, hogy pár éven belül már sok magyar játékos pattogtathasson a Bajnokok Ligájában, esetleg nyerje is meg a sorozatot?

K. K: Ez egy nagyon összetett kérdés. Azt gondolom, hogy a magyar utánpótlás képzésben a taktikai gondolkodás megelőzi a kiforrott technikai tudást. Éppen ezért van az, hogy az utánpótlásban különösen serdülő és ifjúsági szinten előnyben vagyunk, még akkor is, hogy ha teszem azt egy francia csapatban több az egyéni képességek szerint kiemelkedő játékos. De ők ekkor még taktikai gondolkodásban nem tartanak ott. Hogy ez a különbség jó vagy sem, azt nem tisztem megítélni. Annyi bizonyosan látszik, hogy az ifjúsági korosztályig a világ élmezőnyébe tartozunk, de ez az előnyünk nem tart ki felnőtt szintig.

Ami a felnőtt válogatottat illeti, látható, hogy egy generációváltáson kellett keresztülmenni. Az 1984-es korosztály, Császár, Nagy Laci, a két Iváncsik testvér, 10-12 évre lefoglalták maguknak a válogatottban a kezdő pozíciókat, és most amikor ők kifelé mentek már, egyszerűen nem volt az a fiatal mögöttük, akinek meg lett volna a kellő tapasztalata, hogy ezt a helyet átvegye. Egyébként hozzá kell tennem, hogy ezzel más válogatottak is szenvednek, gondoljunk csak a franciákra, vagy egy pár év múlva a spanyolok is ebben a cipőben fognak járni, hiszen a most Európa-bajnokságot nyert csapatuk többsége 30 év feletti. Tehát ha tőlük is ki fog menni 6-8 játékos, nem hiszem, hogy egyből elő tudnának húzni ugyanolyan minőségűeket.

A látványsportoknak járó TAO kedvezmény és az akadémiai rendszer a hatását néhány év múlva fogja tudni kifejteni. A lányoknál ez hamarabb megtörtént, de ők egyrészt hamarabb érnek felnőtté, és ha megnézzük, a női mezőnyben kevesebb a potenciális vetélytárs, mint a férfiaknál. Itt pedig mindig nüanszokon múlik a különbség, ezt láthattuk most a női világbajnokságon, és a férfi Európa bajnokságon egyaránt.

Azt hozzátenném, hogy az 1998-as korosztályból szerintem lesz jó néhány olyan játékos, akiről sokat fogunk felnőtt szinten is hallani, sőt már hallunk is: Szita Zoltán, Uros Borzas, Rosta Miki, Máthé Dominik mindenképpen ilyenek. Mondom ezt annak ellenére, hogy utánpótlás szinten nem tudtak kimagasló eredményt felmutatni.

Összességében Szegeden is ezt fogom szem előtt tartani. Nem lesz tragédia, ha a MOL-Pick Szeged ifi csapata bronzérmes lesz a bajnokságban, ha tudunk 2 játékost adni a felnőtt NBI-be, egyet a Szeged felnőtt csapatába, valamint a korosztályos és később a felnőtt válogatottakba. A fontos tehát, hogy az egyének úgy fejlődjenek, hogy belőlük a maximumot ki tudjuk hozni.

Boros Tamás

(Webrádió)

Címkék

Mol-Pick Szeged Kárpáti Krisztián
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!