A 25 pontból álló változtatáscsomag számos jogszabályt - köztük a terrorizmussal folytatott harcról szóló törvényt - és a rendkívüli állapot keretében kiadott törvényerejű rendeleteket is érint.

A tervezet értelmében Törökország 81 tartományának kormányzói, ha a közrend és a biztonság úgy kívánja, legfeljebb 15 napig korlátozhatják adott egyének be- és kilépését a tartomány bizonyos részeire, illetve részeiről. A kormányzók ezen felül rendelkezhetnek arról is, hogy adott időpontokban, továbbá helyszíneken gyülekezhetnek-e vagy egyáltalán elhaladhatnak-e az emberek, valamint a különböző járművek. A tartományok vezetői a javaslat szerint még az engedélyezett fegyver tartását is betilthatják.

A tervezet alapján a tüntetéseket és egyéb megmozdulásokat mind külső, mind belső helyszínen egyaránt legkésőbb éjfélig lehet majd tartani.

A terrorizmussal kapcsolatos egyes bűntettek esetében a rendőri őrizetbe vétel ideje legfeljebb 48 óra, míg a halmozott bűncselekmények esetén maximum 4 nap lehet. Az őrizet időtartama kétszer meghosszabbítható, tehát összesen 12 nap lehet. Ez a törvénymódosítás a szöveg szerint a hatályba lépéstől számított 3 évig lenne érvényben.

Az őrizetbe vétel időtartamát a rendkívüli állapot 2016. július 20-ai életbe lépése után először 30 napra, majd 2017 januárjától legfeljebb kétszer 7 napra hosszabbították. A rendkívüli állapot előtt az őrizetbe vétel alapértelmezett időtartama 24 óra volt, amelyet maximum 5 napig lehetett elnyújtani.

Azokat a katonákat, csendőröket és rendőröket, akiket a rendkívüli állapot alatt először elbocsátottak állásukból, de aztán a jogorvoslati bizottság mégis a visszavételükről döntött, korábbi rangjukat nem kapják vissza. Őket a védelmi, a külügy-, valamint a belügyminisztérium által létrehozandó "kutatóközpontokban" foglalkoztatják majd.

A vezető pozíciójukból menesztett állami dolgozók szintén nem vehetőek vissza a munkakörükbe, hanem az azt megelőző helyükön dolgozhatnak tovább.

A javaslat a közalkalmazottak esetleges további elbocsátásának menetét is rendezi.

A CNN Türk szerint a törvényhozás a hét folyamán várhatóan jóváhagyja a módosító csomagot. Ezt követően a török parlament október 1-ig nem ülésezik.

A legfőbb ellenzéki tömörülés, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) képviselői a bizottsági egyeztetés során élesen bírálták a tervezetet. Szerintük a tartományi kormányzók szubjektívan gyakorolhatják az államhatalmat, ami ellentétes az emberi jogok európai egyezményével és az alkotmánnyal, miután már nincs érvényben rendkívüli állapot.

Törökországban a rendkívüli állapotot 2016. július 20-án először három hónapra rendelték el, de 2018. július 19-ig minden alkalommal - összesen 7-szer - újabb három hónapra meghosszabbították. Az intézkedés feloldására nem sokkal azután került sor, hogy a kisázsiai országban július 9-én végrehajtó elnöki rendszer lépett életbe.

A puccskísérlet kitervelőjének tartott Fethullah Gülen török származású muzulmán hitszónok, 1999 óta önkéntes száműzetésben az Egyesült Államokban él. Törökország a 2016-os incidens óta különösen megtorlóan lép fel Gülen nemzetközi mozgalmának feltételezett tagjai ellen, akik a hivatalos álláspont szerint terroristák és hosszú évek alatt szivárogtak be a török állami, valamint magánszférába. Gülen visszautasítja a vádakat.

Az ankarai vezetés törvényerejű rendeletekkel mintegy 125 ezer 800 állami alkalmazottat bocsátott el a munkahelyéről. Az elbocsátottak közül később mintegy 6750-et vettek vissza állásába. Az úgynevezett gülenizmus miatt jelenleg 33 ezer 308-an vannak börtönben, köztük katonák, tanárok, rendőrök, bírák és ügyészek, orvosok, ügyvédek, újságírók, de még az alkotmánybíróság két tagja is.