TV műsor

A török parlament megszavazta a terrorizmus elleni harcot szabályozó új törvénycsomag egészét

Terrorizmus, 2018.07.25

A török parlament szerdán külön  is megszavazta az egész  törvénycsomagot, amely a kormány indoklása szerint a rendkívüli állapot július 19-ei feloldása után is biztosítja Törökországban a terrorizmus elleni harc hatékonyságát - jelentette az Anadolu török állami hírügynökség.

A változtatás egyes pontjait külön-külön kedd éjszakára már egyszer elfogadta a parlament, de a képviselők szerdán a javaslat egészét is jóváhagyták.

A leadott szavazatok számát és arányát hivatalosan nem ismertették.

A módosítások számos jogszabályt - köztük a terrorizmussal folytatott harcról szóló törvényt - és a rendkívüli állapot keretében kiadott törvényerejű rendeleteket is érintik.

A törvénycsomag egyebek mellett kiterjeszti a tartományi kormányzók jogkörét, hosszabb időtartamú őrizetbe vételeket tesz lehetővé, valamint szabályozza a köztisztviselők elbocsájtását, amennyiben kapcsolatban állnak terrorista szervezetekkel, vagy közük van egyéb, - a hatóságok szerinti - nemzetbiztonsági fenyegetéshez.

A szöveg értelmében Törökország 81 tartományának kormányzói, ha a közrend és a biztonság úgy kívánja, legfeljebb 15 napig korlátozhatják adott egyének be- és kilépését a tartomány bizonyos részeire, illetve részeiről. A kormányzók ezen felül rendelkezhetnek arról is, hogy adott időpontokban, továbbá helyszíneken gyülekezhetnek-e vagy egyáltalán elhaladhatnak-e az emberek, valamint a különböző járművek. A tartományok vezetői a javaslat szerint még az engedélyezett fegyver tartását is betilthatják.

A változtatás alapján tüntetéseket és egyéb megmozdulásokat mind külső, mind zárt helyszínen egyaránt legkésőbb éjfélig lehet majd tartani.

A terrorizmussal kapcsolatos egyes bűntettek esetében a rendőri őrizetbe vétel ideje legfeljebb 48 óra, míg a halmozott bűncselekmények esetén maximum négy nap lehet. Az őrizet időtartama kétszer meghosszabbítható, tehát összesen 12 napon át tarthat. Ez a törvénymódosítás a szöveg szerint a hatályba lépésétől számítva három évig lesz érvényben.

Az őrizetbe vétel időtartamát a rendkívüli állapot 2016. július 20-ai életbe lépése után először 30 napra, majd 2017 januárjától legfeljebb kétszer hét napra hosszabbították. A rendkívüli állapot előtt az őrizetbe vétel alapértelmezett időtartama 24 óra volt, amelyet maximum öt napig lehetett elnyújtani.

A javaslat három évre előremenőleg a közalkalmazottak esetleges további elbocsátásának, illetve a már menesztettek visszavételének menetét is rendezi.

Azokat a katonatiszteket és altiszteket, továbbá csendőröket, rendőröket és diplomatákat, akiket a rendkívüli állapot alatt először elbocsátottak állásukból, de aztán a jogorvoslati bizottság mégis a visszavételükről döntött, korábbi rangjukat nem kapják vissza. Őket a védelmi, a külügy-, valamint a belügyminisztérium által létrehozandó "kutatóközpontokban" foglalkoztatják majd.

A vezető pozíciójukból menesztett állami dolgozók szintén nem vehetőek vissza a munkakörükbe, hanem az azt megelőző helyükön dolgozhatnak tovább.

A török parlament hétfőn kezdte meg a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) által előterjesztett csomag vitáját. A június 24-ei parlamenti választáson az AKP ugyan önálló abszolút többségét elveszítette a 600 fősre bővülő törvényhozásban, de szövetségesével, a nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártjával (MHP) együtt mégis több mint a mandátumok felével rendelkeznek.

Hétfő óta a sajtóbeszámolók többségében csak tárgyilagosan felsorolták a törvénycsomag különböző pontjait, a parlamenti vitáról, az egyes képviselők állásfoglalásáról alig közöltek részleteket.

A tervezetet az ellenzék korábban azért kifogásolta, mert az szerintük gyakorlatilag legalább öt évre hosszabbítaná a két év után feloldott rendkívüli állapotot, ami jelentős kárt okozna Törökország külső megítélésének.

Az AKP szerint a csomag a biztonsági erők által jelzett igényeket foglalja magába, és a javaslat nem jelenti a rendkívüli állapot folytatását.

Törökországban a rendkívüli állapotot a 2016. július 15-ei katonai puccskísérlet után először három hónapra rendelték el, de 2018. július 19-ig minden alkalommal - összesen 7-szer - újabb három hónapra meghosszabbították. Ankara az incidensért az Amerikában élő Fethullah Gülen török származású muzulmán hitszónok nemzetközi hálózatát teszi felelőssé és különösen megtorlóan lép fel a mozgalom tagjaival szemben. Az intézkedés feloldására nem sokkal azután került sor, hogy a kisázsiai országban idén július 9-én végrehajtó elnöki rendszer lépett életbe.

Az ankarai vezetés az utóbbi két évben mintegy 125 ezer 800 állami alkalmazottat bocsátott el a munkahelyéről. A menesztettek közül később mintegy 6750-et vettek vissza állásába. Az úgynevezett gülenizmus miatt jelenleg 33 ezer 308-an vannak börtönben, köztük katonák, tanárok, rendőrök, bírák és ügyészek, orvosok, ügyvédek, újságírók, de még az alkotmánybíróság két tagja is.
(MTI)


Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!