A "terrorizmussal összefüggésbe hozható merénylet elkövetése" miatt indított, mintegy két hónapon keresztül zajlott tárgyalássorozatot követően, a brüsszeli központi bíróság ítélete szerint a két francia állampolgárt felelősség terheli a mintegy egy perc leforgása alatt, hidegvérrel, előre megfontolt szándékkal elkövetett, közelről, főként fejre leadott lövésekkel, négy ember halálát okozó terrorista támadás előkészítéséért és elkövetéséért.

A bíróság bűnösnek mondta ki Nemmouche segítőét, Nacer Bendrert is, aki a fegyverek, egy Cvrena Zastava és egy Kalasnyikov típusú gépkarabély, valamint egy Llama márkájú revolver beszerzésében segédkezett.

Az ülést követően Laurence Massart levezető elnök elmondta, a rendelkezésre álló bizonyítékok, valamint a tanúk által adott személyleírások alátámasztják a tárgyalássorozat tizenkét bírájának döntését, amely szerint Nemmouche látható a múzeum és a brüsszeli északi pályaudvar biztonsági kameráinak felvételein. DNS-vizsgálatok bizonyítják azt is, hogy a támadáskor ő használta a később hátizsákjában megtalált Kalasnyikov gépkarabélyt is. Aláhúzta, az elkövető lakásában talált, a múzeumi negyedet részletező várostérkép arra enged következtetni, hogy szándékát előre megfontoltan hajtotta végre.

A bíróság szerint a merénylő tette "egyértelműen a zsidó közösség ellen irányult" - mondta az elnök.

Tájékoztatása szerint a vádlottak régóta ismerték egymást, mindketten a börtönben radikalizálódtak. Fogva tartásuk ideje alatt egyazon szélsőséges iszlamista csoport tagjai voltak 2009 és 2010 között. Nemmouche elszántságát bizonyítja, hogy videofelvételeken jelentette ki: az Iszlám Állam nevű terrorszervezet nevében gyilkol, és azzal fenyegetőzött, hogy "lángba borítja Brüsszelt".

Mint közölte, Nacer Bendrer fegyverek beszerzésében nyújtott segítsége "elengedhetetlen" volt Nemmouche számára. Gyilkosságban játszott felelősségét kiemeli, hogy tudomása volt barátja terrorista szándékaival, mivel a brüsszeli Molenbeek negyedben egy lakásban laktak a támadás napjáig.

Végezetül hozzátette, a bíróság szerint a vádlottak és a védelem által felsorakozatott érvek nem állják meg a helyüket. Nem bizonyítható, hogy a két fiatalembert ismeretlenek tőrbe csalták, és az izraeli titkosszolgálat ügynökeinek meggyilkolására kényszerítették volna. Nem támasztható alá az sem, hogy a napvilágra került videofelvételek hamisítványok lettek volna - zárta beszédét Laurence Massart.

A Brüsszel belvárosában található Belgiumi Zsidó Múzeum látogatói ellen 2014 tavaszán követett el fegyveres támadást a szíriai harcokból visszatérő, akkor 29 éves Mehdi Nemmouche. A támadásban meghalt egy izraeli házaspár, valamint a múzeum belga férfi alkalmazottja és egy önkéntes dolgozója, egy francia nő. Ez volt az első európai területen elkövetett terrortámadás, amelyet az Iszlám Állam nevű terrorszervezet magára vállalt.

A belga határnál, az észak-franciaországi Roubaix-ban lakó Nemmouche korábban öt alkalommal töltött hosszabb-rövidebb időt rablásért francia börtönökben, ahol egyre radikálisabb nézeteket kezdett vallani. Szabadulása után három héttel, 2013 elején utazott Szíriába, ahol az ország északi részén található Aleppo börtönné átalakított kórházában francia túszokat őrzött. Szíriából 2014. március 18-án érkezett vissza Európába, a frankfurti repülőtéren a német hatóságok kihallgatták, majd elengedték. Nemmouche március 24-én követte el a négy halálos áldozattal járó brüsszeli merényletet.

A fiatalembert május 30-án tartóztatták le a vámőrök egy rutinellenőrzés során Marseille-ben, amikor leszállt az Amszterdamból érkező, Brüsszelen keresztül közlekedő menetrendszerű buszról. Az előállításkor egy Kalasnyikov gépkarabélyt és egy töltött revolvert találtak nála, valamint egy fényképezőgépet, amely negyven másodperces videofelvételt tartalmazott, és azon feltehetően Nemmouche hangja hallható, amint magára vállalja a merényletet.

A férfit Franciaország 2016. július végén adta ki Belgiumnak, ahol vád alá és előzetes letartóztatásba helyezték.