A New York-i székhelyű szervezet 26 esetben állapította meg, hogy a belgiumi terrorellenes műveletek során a fenyegetés, sértegetés és a durva bánásmód mellett visszaélés és diszkrimináció ért főként arabokat és muzulmánokat.

A jelentés szerint az inzultust elszenvedő emberek arról számoltak be, hogy sok esetben túlzott fizikai erőszakot alkalmaztak ellenük a rendőrök, vagy megverték őket a fogva tartásuk ideje alatt.

Az egyik sértett elmondása szerint az intézkedő rendőrök összekeverték egy lehetséges terroristával, ezért a földre kényszerítették, levetkőztették és "piszkos dzsihadistának" nevezték. Egy másik esetben névhasonlóság miatt a rendőrök rátörték az ajtót egy fiatalemberre és mielőtt bevitték volna a rendőrségre megverték, koszos arabnak nevezték és leterroristázták.

A jogvédő szervezet szerint a túlkapások miatt a sértettek és általuk a rendszerint kisebbségi közösségek elvesztették a bizalmukat a belga rendőrségben, noha nem állítják, hogy az erőszakos fellépés általános és szándékosan diszkriminatív lenne.

Megjegyzik ugyanakkor, hogy terrorellenes törvény sok esetben elnagyolt, a hasonló esetek falakat húznak a rendőrség és a társadalom bizonyos csoportjai közé.

A civil szervezet szerint a rendőrségnek biztosítania kell, hogy egységei az intézkedések során pártatlanul és elfogulatlanul járjanak el kiérdemelve ezzel a panaszosok bizalmát is.

Koen Geens belga igazságügyi miniszter a HRW jelentésére reagálva cáfolta, hogy a belga terrorellenes szabályok emberi jogokat sértenének.

Hozzátette, nyitott a meglévő jogszabályok jobbá és hatékonyabbá tételére, ugyanakkor aláhúzta, azokat a veszélyt jelentő emberek felderítésére és fogva tartására hozta a szövetségi kormány a társadalom biztonsága érdekében.