Klimkin azután jelentette ezt ki, hogy elkezdődött a Kijev által kezdeményezett eljárás a nemzetközi bíróságon.

Petro Porosenko ukrán elnök - aki személyesen utasította a kijevi külügyminisztériumot január közepén arra, hogy nyújtson be keresetet Oroszország ellen - Facebook-oldalán történelmi pillanatnak nevezte az eljárás megindulását.

Marjana Beca külügyi szóvivő az 1+1 ukrán televízióban emlékeztetett arra, hogy Ukrajna most először nyújtott be panaszt az ENSZ Nemzetközi Bíróságán egy országgal szemben. Szerinte Oroszországot váratlanul érte az, hogy Kijev keresetet nyújtott be ellene, és nem kizárt, hogy Moszkva majd nem hajtja végre a bíróság utasításait, ha azok számára kedvezőtlenek lesznek.

Olena Zerkal ukrán külügyminiszter-helyettes, aki Kijevet képviselte a bírósági meghallgatáson, Hágában nyilatkozva annak a meggyőződésének adott hangot, hogy Ukrajna számára kedvező döntést hoz a bíróság.

Az első tárgyalási napon a keresetet benyújtó ország, Ukrajna ismertette panaszát. Kijev azzal vádolja Oroszországot, hogy a Donyec-medencében zajló fegyveres konfliktusban játszott szerepével, a Krím elcsatolásával megsértette a terrorizmus finanszírozásával szembeni fellépésről szóló nemzetközi egyezményt, akárcsak a bekebelezett félszigeten élő krími tatárokkal szembeni bánásmóddal a faji megkülönböztetés elleni küzdelemről szóló ENSZ-konvenciót.

Ukrán hírforrások szerint kedden az orosz fél érveit hallgatja meg a bíróság. Ezután még két napot kapnak a felek, hogy megmagyarázzák álláspontjukat. A bíróság ezt követően határoz arról, igazat ad-e az ukrán fél panaszának. A döntés azonban akár hetekig is elhúzódhat.