"Vállalom, hogy teljesen tisztáztam a kétértelműséget" - mondta a francia köztársasági elnök a hivatalában, Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral közösen tartott sajtótájékoztatóján.

A francia elnök és a katonai szervezet vezetője egyórás megbeszélését folytatott a jövő heti londoni NATO-csúcstalálkozó előtt, amelynek - mint mondták - mindketten a sikerét akarják.

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete alapításának hetvenedik évfordulója alkalmából tervezett találkozó előkészítését némileg megzavarta, amikor Emmanuel Macron november 7-én a The Economist brit hetilapnak adott interjúban úgy fogalmazott, hogy a NATO "agyhalálát" éljük. A kijelentést Washingtontól Berlinen és Londonon át Varsóig és Ankaráig elítélték.

Újságírói kérdésre a francia elnök kifejtette, hogy a véleményét megelőzően a NATO előző két csúcstalálkozóján -, amelyeken szerinte "kizárólag azzal foglalkoztak, hogyan lehetne (a szövetség legfőbb befizetőjének számító) Egyesült Államok pénzügyi kiadásait enyhíteni" - a valóságtól "elképesztő és elfogadhatatlan távolságot" tapasztalt. Álláspontja szerint a szervezet pénzügyi vitái közben "a stratégiai kérdések nem oldódtak meg", ezek közül kiemelte "a békét Európában, az Oroszországgal való viszonyt, Törökország kérdését vagy azt, hogy ki is a NATO ellensége?". A francia elnök jelezte: a terrorizmus elleni küzdelmet tartja a szövetségesek legfőbb feladatának.

"Muszáj volt ébresztőt fújni. Megtörtént, és üdvözlöm, hogy azóta a prioritást inkább a stratégiai céljainkról való gondolkodás kapta" - hangsúlyozta Emmanuel Macron.

Válaszában Jens Stoltenberg jelezte, hogy a NATO modernizálta a doktrínáját és a működését, és közben meg is erősítette fellépési lehetőségeit, elsősorban Európa keleti felén. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az Európai Unió egyedül nem védheti meg Európát, és nem tudja helyettesíteni az Észak-atlanti Szerződés Szervezetét.

"Ugyanannak az éremnek a két oldala (az EU és a NATO) - mondta a NATO-főtitkár.

Az elmúlt napokban hasonlóan nyilatkozott Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság új elnöke is, aki jelezte, hogy az EU és a NATO nem egymás "riválisai, hanem kiegészítői".

A francia elnöki hivatal szerint a december 3-án és 4-én esedékes londoni NATO-csúcstalálkozó előtt Emmanuel Macron más vezetőkkel is egyeztetni fog, mások mellett Recep Tayyip Erdogan török elnökkel, Angela Merkel német kancellárral és Boris Johnson brit miniszterelnökkel.

Emmanuel Macron a sajtótájékoztatón azt is jelezte, hogy kész felülvizsgálni Franciaország "beavatkozási eszközeit" a Száhel-övezetben, ahol 4500 francia katona teljesít szolgálatot, és egyben arra kérte Franciaországnak elsősorban az európai szövetségeseit, hogy nagyobb erőkkel vegyenek részt a terrorizmus elleni küzdelemben az afrikai térségben.

"A Száhel-övezet jelenlegi kontextusa megköveteli, hogy megnézzünk minden stratégiai lehetőséget" - mondta a köztársasági elnök három nappal azután, hogy tizenhárom francia katona meghalt Maliban, mert összeütközött két helikopterük a dzsihadisták elleni hadműveletben.

A francia elnök azt is megjegyezte, hogy kívánatosnak tartaná az európaiak bevonását a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló, hatályát vesztett orosz-amerikai INF-szerződést felváltó egyezmény tárgyalásainak bevonásába.

Nem bízhatjuk rá a biztonságunkat egy olyan kétoldalú szerződésre, amelyben egyetlen európai sem vesz részt (...) Az európaiak bevonása is szükséges a jövőbeni szerződésbe" - mondta a francia köztársasági elnök.