A beszámoló kiemelte, hogy az első bírósági tárgyalást a külföldi sajtó számos képviselője a helyszínen követi figyelemmel. A Birgün ellenzéki napilap arról is beszámolt, hogy az eseményen többek között jelen van Georg Birgelen német, valamint Bertrand Buchwalter francia főkonzul is.

Az ügyben Steudtneren kívül még tíz ember érintett: egy svéd, valamint kilenc török jogvédő, köztük az Amnesty International (AI) törökországi irodájának vezetője, Idil Eser, illetve az AI törökországi elnöke, Taner Kilic. Nyolc aktivista előzetes letartóztatásban van.

Steudtnert és a többi jogvédőt júliusban állította elő és tartóztatta le a török rendőrség az isztambuli Nagy-szigeten (Büyükada) található egyik szállodában, ahol az AI közleménye szerint kiberbiztonsági és adatkezelési tréningen vettek részt.

A vádirat értelmében a titkos gyűlés résztvevőinek az volt a céljuk, hogy a legfőbb török ellenzéki párt, a Köztársasági Néppárt (CHP) június közepén Ankarából Isztambulba indított és heteken át tartó tiltakozó "igazságmenetéből" a 2013-as Gezi parki tüntetésekhez hasonló "erőszakot és társadalmi káoszt" alakítsanak ki.

A találkozót állítólag Kilic szervezte. Őt azonban már korábban, júniusban elfogták a hatóságok. Feltehetően használta azt a ByLock nevű titkosított üzenetküldő programot, amelyen keresztül a török hatóságok szerint a tavalyi puccskísérletet szervezték.

Az ügyészég szerint a vádlottak tevékenységük során három terrorszervezettel is kapcsolatban álltak, vagyis a múlt évi hatalomátvételi incidensért felelőssé tett gülenista mozgalommal, a fegyveres szakadár Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK), valamint a szélsőbaloldali Forradalmi Népi Felszabadítási Párt-Fronttal (DHKP-C).

Taner Kilicet azzal vádolja az ügyészség, hogy terrorszervezet tagja, a többieket terrorszervezet támogatásáért állították bíróság elé, és hét és fél évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés kiszabását kérte rájuk.

A vádirat alapján a svéd aktivistánál egy olyan térképet is lefoglaltak a hatóságok, amelyen a Törökország főként kurdok lakta keleti és délkeleti vidéke eltérő, de a környező országok kurdok lakta területeivel egyező színnel volt feltüntetve.

A szabadlábra helyezettek egyike, Nejat Tastan török jogvédő, a BBC Türkcének, a brit közszolgálati adó török nyelvű kiadásának adott szerdán megjelent interjújában hangsúlyozta: "a találkozónkon sem az igazságmenettel, sem a Gezi parki tüntetésekkel kapcsolatban nem hangzott el egy szó sem, mint azt a kormányközeli újságok állítják." Kiemelte: nem érti, hogy őt 13 nap őrizet után miért engedték el a hatóságok. "Ha a résztvétel bűncselekmény, én is elkövettem, ha pedig nem, akkor a társaimnak is szabadlábon kéne lenniük" - fogalmazott Tastan. Hozzátette: a vádirat tele van következetlenséggel, és nem hoz fel ellenük konkrét bizonyítékokat.

John Dalhuisen, az AI európai igazgatója korábban közölte: "a felháborító vádirat egyetlen bizonyítékot sem tartalmaz, ehelyett a már korábban megismert abszurd és nevetséges vádakat ismételgeti Törökország legismertebb jogvédői ellen". Az AI-nek az az álláspontja, hogy a vádirat nem más, mint ízléstelen lejáratás és hazugságok keveréke, valójában a török igazságügyi rendszer jelenlegi állapotának egyik szimbóluma.

Sigmar Gabriel német külügyminiszter Steudtnerék júliusi letartóztatását követően irányváltást ígért Németország Törökországgal folytatott viszonyában. A tárcavezető úgy látta, hogy a tavalyi puccskísérlet óta tett lépésekkel az ankarai vezetés hátat fordított az európai értékeknek. Hozzátette: "ez így nem mehet tovább". A külügyminisztérium egyben arra figyelmeztette a Törökországba utazókat, hogy bárkit bármikor önkényesen megfoszthatnak szabadságától, ezért fokozott óvatosságra van szükség.