Szávay István (Jobbik) azt vetette fel az egyezmény kapcsán, hogy Szlovákia szerinte továbbra is súlyosan korlátozza a területén élő magyarok jogait, erre azonban a kormányzat nem keresi a megoldást.

Máig érvényben vannak a Benes dekrétumok, továbbra is tisztázatlanok a dunaszerdahelyi attak részletei és északi szomszédunknál súlyosan korlátozzák a magyar nyelv használatát - sorolta kifogásait.

Sérelmezte azt is, hogy a megállapodás szlovák településekként utal színmagyar településekre. Somoskőújfalu érdekének nevezi a szerződés aláírását, de szerinte a határszakasz többi részét is meg kellene vizsgálni.

Molnár Gyula (MSZP) ironikusan megjegyezte, az Ipoly tudja-e, hogy az elkövetkezendő években nem szabad olyan mozgást végeznie, amely változtat a határon. Emlékeztetett Orbán Viktor 2010-es szavaira, amely szerint viszonylag gyorsan kívánják rendezni a felvidéki magyarság kérdését. Szerinte azonban semmi nem történik, nincs érdemi kommunikáció a kérdésről a két fél között.

Hörcsik Richárd (Fidesz) a szerződés legfontosabb okának nevezte az Ipoly folyó mozgását és a közműfejlesztést.

Szólt a többi között arról, hogy a megállapodás értelmében a feleknek biztosítaniuk kell a határ mindkét oldalán egy úgynevezett karbantartó sávot, amelyen uniós csatlakozásunkkor Északi Zöld néven turistaút létesült. Ez az infrastrukturális hiányosságok miatt sosem lett jelentősen látogatott, a politikus ugyanakkor ennek népszerűsítését szorgalmazta.

Kontrát Károly Szávay Istvánnak úgy felelt: azért került ezzel a tartalommal la Ház elé a javaslat, mert ebben sikerült megegyezni a szlovák féllel. A Bős-Nagymarossal kapcsolatos tárgyalások még nem vezettek eredményre - tette hozzá. A helységnevekkel kapcsolatban azt mondta: azok azért szerepelnek szlovák településként, mert jelenleg Szlovákia területén vannak. Molnár Gyulának azt mondta: Szlovákiának alkotmányt is kellett módosítani a megállapodáshoz, ezért húzódott eddig a szerződés megkötése. Kijelentette: a kormány elsődleges nemzeti érdeknek tartja, hogy mindent megtegyen a magyar kisebbségek védelmében.

Az elnöklő Latorcai János (KDNP) a vitát lezárta.



Európa Tanács terrorizmus megelőzéséről szóló egyezménye kiegészítő jegyzőkönyvének kihirdetése



Kontrát Károly belügyi államtitkár elmondta: Európában és az egész világon a rend és a biztonság a legfontosabb közösségi érték, a magyar kormány elmúlt nyolc éves erőfeszítésének eredményeképpen, Magyarország mára az egyik legbiztonságosabb országnak számít Európában és a világon. Az államtitkár szerint a jegyzőkönyv kihirdetése időszerű és megfelel Magyarország nemzeti érdekeinek.

Bartos Mónika, a Fidesz vezérszónoka az elmúlt három év 330 halottat követelő európai terrortámadásit felidézve azt hangsúlyozta: a Közel-Keletről és Afrikából Európába irányuló érkező illegális migráció példátlan módon növelte a kontinens terrorfenyegetettségét. Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka frakciója nevében támogatta a jegyzőkönyv kihirdetését, amely megerősíti a terrorizmus megelőzésére irányuló európai együttműködést.

Molnár Gyula, az MSZP vezérszónoka fontosnak tartotta az egyezményt, ugyanakkor azt hangoztatta, hogy a terrorizmussal kapcsolatban semmilyen aktuálpolitikai megközelítésnek nincs helye.

Varga-Damm Andrea, Jobbik képviselője szintén a terrorizmus elleni összefogás mellett foglalt állást, de felhívta a figyelmet arra, hogy három éves késedelemmel hirdetik ki a jegyzőkönyvet.

Az elnöklő Latorcai János lezárta az általános vitát.



Vízkivételekkel kapcsolatos törvények módosítása



Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára elmondta: a javaslat a föld alatt lévő vízkészlet megóvása mellett, lehetőséget ad arra, hogy egyes vízhasználatokhoz, vízi létesítmények megépítéséhez és üzemeltetéséhez ne kelljen külön hatósági engedélyt kérni, másrészt legalizálhatóvá válnak az engedély nélkül létesített kutak bírság megfizetése nélkül, ugyanakkor az alapvető műszaki üzemeltetési feltételeket mindeninek be kell tartania. A törvényjavaslat szerint engedély és bejelentés nélkül létesíthető a 80 méternél sekélyebb és házi vízigényt meg nem haladó vízkivételt biztosító vízilétesítmény. A javaslat lehetőséget ad arra, hogy a korábban engedély nélkül létesített kutak utólagos fennmaradási engedélyt kapjanak bírság kiszabása nélkül, az érintett tulajdonosoknak 10 évük van arra, hogy legalizálják a vízkivételi művük engedélyezését - tette hozzá.

Dankó Béla, a Fidesz vezérszónoka úgy vélte: a javaslat a falvakban és tanyákon élő embereket, gazdákat régóta érintő problémát kezel. Szerinte a javaslat egy újabb lépés a hatékony öntözés megvalósítása, irányába és a háztáji gazdálkodással foglalkozó emberek boldogulását segíti.

Kepli Lajos, a Jobbik vezérszónoka a vízkészletek hosszútávú biztonságát hangsúlyozva fogalmazta meg aggályait, és hiányolta a javaslattal kapcsolatos hatástanulmányokat. elezte, hogy a Jobbik ebben a formában nem támogatja a módosítást.

Az MSZP-s Varga László pártja nevében szintén nem támogatta a javaslatot, továbbá a jogbiztonságot, az ivóvízbázis védelmét és megfelelő vezetékes ivóvízhez való jog érvényesülését hiányolta.

Csárdi Antal, az LMP vezérszónoka úgy vélte: a módosítás a hazai felszín alatti vízkészletek ellenőrizetlen lerablását és kifosztását teszi lehetővé. Tordai Bence, a Párbeszéd politikusa szerint a módosítással a kormány a lovak közé dobja a gyeplőt.

Az elnöklő Lezsák Sándor a vitát lezárta.