A helyzet kezeléséért minden NATO-tagországnak tennie kell - emelte ki a szakértő az M1 aktuális csatorna szerda reggeli műsorában, megjegyezve, jó példa e tekintetben Magyarország, amely egy igen ambiciózus programot jelentett be Zrínyi 2026 elnevezésű honvédelmi- és haderőfejlesztési programjával.

Horváth Józsefet a műsorban annak kapcsán kérdezték, hogy szerdán kétnapos tanácskozást kezdenek a NATO-tagországok védelmi miniszterei. A találkozón mutatkozik be James Mattis, az új amerikai kormányzat védelmi minisztere, aki ismerteti országa elképzeléseit.

A szakértő szerint az új amerikai vezetés eltökélt abban, hogy a Közel-Keleten rendet csináljon, felszámolja azt a káoszt, amit - mint a szakértő megjegyezte - döntő részben épp az Egyesült Államok csinált. A helyzet rendezésébe viszont a NATO-t is be akarják vonni, ebből az európai NATO-tagországok sem vonhatják ki magukat.

Horváth József kitért arra is, hogy a hírek szerint Szíriában és Irakban már "éles körülmények" között is kipróbálták fegyverként a drónokat. Ezek komoly kihívást jelentenek a biztonsági szervek számára is, hiszen a drónokat szinte bárki megveheti, azokra akár néhány kilogrammnyi robbanószert tehetnek, de vegyi támadásra is alkalmassá tehetik az eszközt. Ráadásul egy néhány centiméter nagyságú drón még a radarok számára is láthatatlan - hívta fel a figyelmet.

A szakértő ugyanakkor megjegyezte, hogy a drónok hasznosak is lehetnek. Például árvíz idején a nehezen megközelíthető helyeken a katasztrófavédelem munkáját is segíthetik, s a felderítő drónok alkalmazása akár katonák életét is megmentheti. Ezért - a szakértő szerint - a drónok elleni védekezés érdekében uniós törvényi szabályozást kell kialakítani a használatukról, illetve drónelhárító eszközökön, módszereken kell dolgozniuk a szakembereknek.