Szoros uniós együttműködést sürgetnek Európa védelme érdekében az EP-képviselők
Terrorizmus, 2016.11.22
A terrorizmus, a hibrid fenyegetések, a kibernetikai és energetikai biztonság hiánya szükségessé teszik az uniós országok számára, hogy növeljék a biztonsági és védelmi együttműködésüket, megteremtve az utat az Európai Védelmi Uniónak - jelentették ki az uniós parlamenti képviselők kedden elfogadott állásfoglalásukban.
Az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén a képviselők hangsúlyozták, az Európai Uniónak (EU) gyorsabban és erőteljesebben kell tudni válaszolni a fenyegetésekre, amelyhez az európai haderők jobb együttműködésére van szükség.
Kijelentették, a tagállamok közötti együttműködés esetleges, Európa nagyban támaszkodik a NATO képességeire és az amerikai szolidaritásra.
Azt javasolták, a tagállamok fordítsák hazai össztermékük (GDP) 2 százalékát védelmi kiadásokra, hozzanak létre egy többnemzetiségű haderőt és egy uniós műveleti parancsnokságot a válságkezelési műveletek irányítására, valamint az uniós fellépés lehetővé tételére, ott ahol a NATO nem tervez beavatkozni.
Véleményük szerint az unió nincs kellőképpen felvértezve, hogy szembenézzen a jelentkező védelmi kihívásokkal, mivel az elmúlt évtizedekben a tagállamok csökkentették védelmi költségvetéseiket, amely egyre kisebb haderőkhöz vezetett.
A képviselők szerint a párhuzamosságok, a túlkapacitás, és a katonai közbeszerzések terén állított akadályok éves szinten 26,4 milliárd euró (1 euró mintegy 310 forint) pazarlást okoznak évente.
A képviselők amellett érveltek, hogy a tagállamok közösen szerezzék be a védelmi eszközöket és közösen kezeljék az olyan nem halálos eszközöket, mint a szállítójárművek és a repülők.
Azt javasolták, hogy hozzanak létre egy európai védelmi szemesztert, amelynek során a tagállamok egyeztetnének egymással a védelmi feladatokról és a közbeszerzési tervekről, egyúttal javasolták az Európai Védelmi Ügynökség koordináló szerepének erősítését is.
A képviselők támogatták, hogy a védelemi kutatási projektek éves szinten legalább 90 millió eurós uniós támogatást kapjanak a következő három évben, melyet egy különálló, évente 500 millió euró költségvetésű európai védelmi kutatási programnak kellene követnie.
A képviselők hangsúlyozták, hogy az EU-nak és NATO-nak erősíteniük kell együttműködésüket, különösen keleten és délen, a hibrid és kibernetikai fenyegetések elhárítása, a tengeri biztonság javítása, és a védelmi képességek fejlesztése miatt.
Ugyanakkor az uniónak készen kell állnia az önálló cselekvésre, amikor a NATO hatáskör hiányában nem tölt be vezető szerepet - tették hozzák a képviselők.
Kijelentették, a tagállamok közötti együttműködés esetleges, Európa nagyban támaszkodik a NATO képességeire és az amerikai szolidaritásra.
Azt javasolták, a tagállamok fordítsák hazai össztermékük (GDP) 2 százalékát védelmi kiadásokra, hozzanak létre egy többnemzetiségű haderőt és egy uniós műveleti parancsnokságot a válságkezelési műveletek irányítására, valamint az uniós fellépés lehetővé tételére, ott ahol a NATO nem tervez beavatkozni.
Véleményük szerint az unió nincs kellőképpen felvértezve, hogy szembenézzen a jelentkező védelmi kihívásokkal, mivel az elmúlt évtizedekben a tagállamok csökkentették védelmi költségvetéseiket, amely egyre kisebb haderőkhöz vezetett.
A képviselők szerint a párhuzamosságok, a túlkapacitás, és a katonai közbeszerzések terén állított akadályok éves szinten 26,4 milliárd euró (1 euró mintegy 310 forint) pazarlást okoznak évente.
A képviselők amellett érveltek, hogy a tagállamok közösen szerezzék be a védelmi eszközöket és közösen kezeljék az olyan nem halálos eszközöket, mint a szállítójárművek és a repülők.
Azt javasolták, hogy hozzanak létre egy európai védelmi szemesztert, amelynek során a tagállamok egyeztetnének egymással a védelmi feladatokról és a közbeszerzési tervekről, egyúttal javasolták az Európai Védelmi Ügynökség koordináló szerepének erősítését is.
A képviselők támogatták, hogy a védelemi kutatási projektek éves szinten legalább 90 millió eurós uniós támogatást kapjanak a következő három évben, melyet egy különálló, évente 500 millió euró költségvetésű európai védelmi kutatási programnak kellene követnie.
A képviselők hangsúlyozták, hogy az EU-nak és NATO-nak erősíteniük kell együttműködésüket, különösen keleten és délen, a hibrid és kibernetikai fenyegetések elhárítása, a tengeri biztonság javítása, és a védelmi képességek fejlesztése miatt.
Ugyanakkor az uniónak készen kell állnia az önálló cselekvésre, amikor a NATO hatáskör hiányában nem tölt be vezető szerepet - tették hozzák a képviselők.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!