Legutóbb múlt héten Párizs egyik északi elővárosában, Saint-Ouenben hiúsítottak meg egy támadást, amikor egy férfi a rendőri erőkre akart támadni.

"Tizenegy támadást meghiúsítottunk az év eleje óta, és természetesen holnap megtörténhet ugyanaz Franciaországban, ami Barcelonában történt" - mondta a tárcavezető a 16 áldozatot követelő augusztus 17-i gázolásos merényletet említve.

"Jól látható a fenyegetettség jelentősége és az egyensúly, amelyet a biztonság és a szabadság között kell megtalálni" - hangsúlyozta Gérard Collomb, utalva az új terrorelhárítási törvénytervezetre, amelyet októberben vitat meg a nemzetgyűlés, s amellyel lehetővé válik a július 6-án hatodik alkalommal meghosszabbított rendkívüli állapot kivezetése. A 2015. november 13-i párizsi merénysorozat éjszakáján kihirdetett rendkívüli állapot november 1-jén ér véget.

A törvénytervezet átülteti a büntetőjogba a rendkívüli állapot idején a terrorizmus elleni harchoz használt eszközöket, például a prefektúrák által bármikor elrendelhető házkutatás és házi őrizet lehetőségét. A baloldali pártok, a bírói és ügyvédi szervezetek, valamint egyesületek viszont tartanak az emberi jogok szabadságának korlátozásától. Az Emberi Jogok Ligája szerint az új törvénnyel Franciaországban állandósulni fog a rendkívüli állapot.

A miniszter elmondta, hogy az elmúlt években jelentősen nőtt a titkosszolgálatok állománya: 2013 és 2018 között 1200 új munkahely jön létre, s 4368 főre emelkedik a foglalkoztatottak száma.

"Jóllehet az iszlamista terrorizmus elleni küzdelem természetesen a legfőbb prioritás, a titkosszolgálatoknak a fenyegetettség más formáival szemben is aktívan kell lépniük" - mondta a miniszter, az elhárításra és az internetes támadásokra utalva.