Tamási Erzsébet, akit a műsorban egy frissen megjelent kutatásról kérdeztek, amely szerint az európai dzsihadisták több mint fele börtönben volt, mielőtt radikalizálódott, azt mondta: több százezer ember nem kap menedékjogot Európában, és nem tudni, hogy "hova tűnnek". Szerinte ők azokhoz mehetnek, akiket ismernek, és "nyilvánvalóan meg kell tenniük olyan dolgokat", amelyek abban a közösségben tartják őket.

Tamási Erzsébet azt mondta: Európában a humanizmus értékrendje áll szemben az iszlamizmussal.

Póczik Szilveszter, az Országos Kriminológiai Intézet tudományos főmunkatársa, akit ugyanebben a témában kérdeztek a műsorban, hozzáfűzte: akik radikalizálódnak, általában migráns hátterűek, a társadalom perifériáján élnek, ha pedig börtönbe kerülnek, a megaláztatás miatt harag alakul ki bennük, így egy radikális imámnak könnyű a dolga velük. Általában a harmadik generáció radikalizálódik - mondta -, mert ők két kultúra határmezsgyéjére kerülnek.

Közölte: a dzsihadista terrorszervezetek megpróbálnak az arab származású, muszlim hátterű, börtönbe került fiataloknak célt találni, értékrendjüket átalakítani; a radikalizálhatónak gondolt embereknek azt ígéri, hogy isten harcosaivá válhatnak.

Jelezte: az Egyesült Államok börtöneiben évtizedek óta ismert jelenség, hogy az iszlám "protestideológiává" válik, különösen a fekete amerikaiaknál.