TV műsor

Terrorizmus vádjával 15 évig terjedő szabadságvesztést kért az ügyészség egy német jogvédőre Törökországban

Terrorizmus, 2017.10.08

Az isztambuli főügyészség terrorizmus vádjával hét év és hat hónaptól tizenöt évig terjedő szabadságvesztés kiszabását kérte a júliusban letartóztatott Peter Steudtner német emberi jogi aktivistára és társaira - jelentette vasárnap a Dogan török hírügynökség. Az Amnesty International (AI) vasárnap esti közleménye szerint a vádak "nevetségesek".

A perben Steudtneren kívül még tíz ember érintett: egy svéd, valamint kilenc török jogvédő, köztük az Amnesty International (AI) törökországi irodájának vezetője, Idil Eser, illetve az AI törökországi elnöke, Taner Kilic. Nyolc aktivista előzetes letartóztatásban van.

Steudtnert és a többi jogvédőt júliusban állította elő és tartóztatta le a török rendőrség az isztambuli Nagy-szigeten (Büyükada) található egyik szállodában, ahol az AI közleménye szerint kiberbiztonsági és adatkezelési tréningen vettek részt. A találkozót állítólag Kilic szervezte. Őt azonban már korábban, júniusban elfogták a hatóságok. Feltehetően használta azt a ByLock nevű titkosított üzenetküldő programot, amelyen keresztül a tavalyi puccskísérletet szervezték.

A vádirat értelmében a titkos gyűlés résztvevőinek az volt a céljuk, hogy a legfőbb török ellenzéki párt, a Köztársasági Néppárt (CHP) június közepén Ankarából Isztambulba indított és heteken át tartó tiltakozó "igazságmenetét" a 2013-as Gezi parki tüntetésekhez hasonló "erőszakba és társadalmi káoszba" sodorják.

Az ügyészég szerint a vádlottak tevékenységük során három terrorszervezettel is kapcsolatban álltak, vagyis a tavalyi puccskísérletért felelőssé tett gülenista mozgalommal, a fegyveres szakadár Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK), valamint a szélsőbaloldali Forradalmi Népi Felszabadítási Párt-Fronttal (DHKP-C).

Taner Kilicet terrorszervezeti tagságért, a többieket terrorszervezet támogatásáért vonná felelősségre az ügyészség.

A Dogan arról is beszámolt, hogy Steudtner és a svéd jogvédő az ügyészségi vizsgálat folyamán félrevezette a hatóságokat. A telefonjaikhoz használt jelszavakat helytelenül adták meg. Az ügyészség úgy vélte, hogy ez a magatartás szintén terrorszervezeti célokat szolgált.

A vádirat alapján a svéd aktivistánál ráadásul egy olyan térképet is lefoglaltak a hatóságok, amelyen a Törökország főként kurdok lakta keleti és délkeleti vidéke eltérő, de a környező országok kurdok lakta területeivel egyező színnel volt feltüntetve.

Az Amnesty International az MTI-hez vasárnap este eljuttatott közleménye szerint a vádak nevetségesek.

"A felháborító vádirat egyetlen bizonyítékot sem tartalmaz, ehelyett a már korábban megismert abszurd és nevetséges vádakat ismételgeti Törökország legismertebb jogvédői ellen" - idézi a közlemény John Dalhuisent, az AI európai igazgatóját.

Az igazgató emlékeztet, hogy "ezek a bátor civilek hónapok óta senyvednek börtönben, mert hisznek az emberi jogokban", és hozzáteszi: minden egyes rács mögött töltött nap "elképesztően igazságtalan".

Az AI álláspontja szerint a vádirat nem más, mint ízléstelen lejáratás és hazugságok keveréke, valójában a török igazságügyi rendszer jelenlegi állapotának egyik szimbóluma. A közleményben leszögezik, hogy a bíróságnak teljes egészében el kell utasítania a vádiratot, és azonnal szabadon kell engednie a jogvédőket.

Sigmar Gabriel német külügyminiszter Steudtnerék júliusi letartóztatását követően irányváltást ígért Németország Törökországgal folytatott viszonyában. A tárcavezető úgy látta, hogy a tavalyi puccskísérlet óta tett lépésekkel az ankarai vezetés hátat fordított az európai értékeknek. Hozzátette: "ez így nem mehet tovább". A külügyminisztérium egyben arra figyelmeztette a Törökországba utazókat, hogy bárkit bármikor önkényesen megfoszthatnak szabadságától, ezért fokozott óvatosságra van szükség. Ankara és Berlin kapcsolata elmérgesedett, a két fél időről időre éles szócsatákat vív egymással.
(MTI)


Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!