TV műsor

Török kormányfő: a rendkívüli állapot feloldásával Ankara terrorizmus elleni harca nem gyengül

Terrorizmus, 2018.07.05

Annak érdekében, hogy Törökországban a rendkívüli állapot feloldásával a terrorizmus elleni harc ne gyengüljön, a pénteken megjelenő törvényerejű rendeletben az ehhez szükséges szabályozások is helyet kapnak majd - nyilatkozta Binali Yildirim leköszönő török miniszterelnök csütörtökön az Anadolu török állami hírügynökségnek adott interjújában.

A kormányfő rámutatott: 2017 őszén Franciaország is úgy járt el, hogy a rendkívüli állapot eltörlésekor az addig érvényes rendkívüli intézkedéseket az általános jogba ültette át.

Yildirim emlékeztetett: Törökországban a rendkívüli állapot július 18-ig van érvényben, arról, hogy folytatódjon-e, a parlamentnek kell határoznia. Ha ez a döntés nem születne meg, a rendkívüli állapot automatikusan véget ér - jelezte.

A távozó miniszterelnök közölte: a rendkívüli állapottal a törvények állítólag fel lettek függesztve, az alapvető emberi jogok pedig nem érvényesülnek. Ezek egyike sem igaz, ez sajnos egy súlyos lejárató kampány - szögezte le Yildirim. Hozzátette: a rendkívüli állapot az állampolgárok életére nem volt negatív hatással, az csak a puccsisták és a velük kapcsolatban állók életét nehezítette meg, a befektetőket nem érintette.

Törökországban a rendkívüli állapotot a 2016. július 15-ei puccskísérlet után öt nappal, július 20-án vezették be először három hónapra, de azt idáig minden egyes alkalommal, újabb három hónapra meghosszabbították. A fő indok a terrorszervezetek elleni harc, köztük a puccskísérletért közvetlenül felelőssé tett gülenista hálózat, valamint a Délkelet-Törökországban 1984 óta fegyveres felkelést folytató Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) elleni hatékonyabb fellépés volt. A csaknem két éve tartó rendkívüli állapot alatt a kormány számos törvényerejű rendeletet bocsátott ki.

A török alkotmány kiköti, hogy kiterjedt erőszakos cselekmények, a demokratikus rend szétzilálása vagy a közrend szétesése esetén rendelhető el rendkívüli állapot, amelynek keretében kijárási, járműforgalmi tilalom vezethető be, betilthatók gyűlések és demonstrációk, a biztonsági erők járműveket és ingatlanokat kutathatnak át és foglalhatnak le, valamint ellenőrizhetik a szárazföldi, a légi és a vízi közlekedést. A hatóságok továbbá korlátozhatnak vagy betilthatnak sajtóorgánumokat az intézkedés idején.

Törökországban az elmúlt lassan két év alatt mintegy 111 ezer állami alkalmazottat menesztettek, további 38 ezret pedig felfüggesztettek munkaköréből, több mint 159 ezer embert őrizetbe vettek, legalább 48 ezret pedig előzetes letartóztatásba is helyeztek azzal a gyanúval, hogy közük lehet a hatalomátvételi kísérlethez.

Az idén június 24-én tartott államfő- és parlamenti választás után Törökország parlamenti berendezkedése végrehajtó elnöki rendszerré alakul át. A változás várhatóan jövő hétfőn lép életbe, az újraválasztott államfő, Recep Tayyip Erdogan ünnepélyes eskütételével és az azt követő szertartással.

A változtatás kiszélesíti a mindenkori államfő jogköreit, ő jelölheti ki és függesztheti fel hivatalukból a minisztereket, továbbá egy vagy több alelnököt állíthat maga mellé. A módosítással megszűnik a Török Köztársaság 1923-as megalakulásával létrejött miniszterelnöki intézmény.

Erdogan hétfőn egyúttal minisztereinek névsorát is közzéteszi. Binali Yildirim a csütörtöki interjújában erre utalva úgy fogalmazott: hétfőtől a minisztertanács megkezdi munkáját, amivel a rendkívüli állapot gyakorlatilag véget is ér.
(MTI)


Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!