A diplomata New Yorkban az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) éppen a Száhel-országokat sújtó dzsihadizmussal foglalkozó ülése előtt ismertette a döntést. Rex Tillerson külügyminiszter a washingtoni szenátusban tartott meghallgatása miatt nem volt jelen a világszervezet székházában.

A mintegy 60 millió dolláros segítséget a Száhel-országok úgynevezett G5-os csoportja kapja: Mali, Niger, Burkina Faso, Mauritánia és Csád. Ezekben az országokban nemcsak a hírhedt Boko Haram fegyveresei ellen, hanem az al-Kaida terrorszervezettel kapcsolatban álló kisebb dzsihadista csoportokkal szemben is fel kell venni a harcot. Az egész térségben egyébként főként Líbia szétesése óta vetették meg lábukat a különböző szélsőséges csoportok. Mali északi vidékeit például teljesen ellenőrzésük alatt tartják.

Az ENSZ főtitkára, António Guterres szerint a térségben mintegy ötmillió embernek kellett elmenekülnie az otthonából a szélsőségesek miatt. A Maliban tevékenykedő ENSZ-békefenntartók küldetése jelenleg a világ egyik legveszélyesebb missziója: konvojait rendszeresen támadják az iszlamisták, a múlt héten például egy ilyen támadásban három ENSZ-békefenntartó katonát öltek meg.

Az öt érintett ország még februárban fogott össze, hogy közös erővel vegye fel a harcot a dzsihadisták ellen. Ez a küzdelem egyúttal a szervezett bűnözés és az emberkereskedelem elleni küzdelmet is jelenti.

Az ENSZ-főtitkár hétfőn sürgette a BT-t, hogy a segítségnyújtás mértékét illetően "legyen ambiciózus". Az ENSZ Biztonsági Tanácsa, és elsősorban Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter azt szorgalmazta, hogy Washington a világszervezeten keresztül nyújtson segítséget, az amerikai ENSZ-nagykövet azonban határozottan elutasította ezt.

Haley leszögezte: az Egyesült Államoknak változatlanul "komoly és jól ismert fenntartásai vannak az ENSZ erőforrásainak nem világszervezeti feladatokra fordított gyakorlata miatt".