Márki-Zay Péter úgy fogalmazott: "hozzuk el a szeretetországot", amelynek megteremtését küzdelem és áldozatok árán is vállalni kell.

Közölte: a magyarok, köztük a magyar fiatalok 1848-ban és 1956-ban is kiálltak az igazukért, a szabadságukért, de mindkétszer orosz csapatok segítségével verték le szabadságukért folytatott küzdelmüket. Éppen ezért - folytatta - "erkölcsi kötelességünk minden olyan nemzettel együtt éreznünk, amelyek szabadságát egy zsarnok tankjai, rakétái elsöprik, eltapossák".

Szomorúnak nevezte, hogy Orbán Viktor 2008-as szavait, amely szerint "mi, magyarok nyugatról várhatjuk a szabadságot, a jólétet, keletről pedig csak az olajat", a kormányfő 2022-es támogatói kifütyülték a békemeneten. Pedig Orbán Viktornak akkor még igaza volt, tudta, hogy a "vér fontosabb, mint az olaj", és "egy agresszort igenis agresszornak kell nevezni" - fogalmazott.

A magyaroknak kötelességük kiállniuk Ukrajna mellett, mert "Ukrajna most a mi háborúnkat vívja" - mondta Márki-Zay Péter, utalva arra, hogy 1956-ban "a magyarok is ugyanebben a helyzetben voltak", s segítségre vártak.

"Hogyan lehet becsületes ember, hogyan nevezheti magát magyarnak, embernek, kereszténynek az", akiben felmerül, hogy meggondolja, miként tartson "egyenlő távolságot gyilkos és áldozat között?" - tette fel a kérdést.

Az ellenzéki politikus szerint egy ilyen történelmi helyzetben, mint a mostani, Magyarországnak segítenie kell Ukrajnának, mert "Ukrajnának nem kellenek katonák (.) csak segítség, szeretet, támogatás (.) és emberség az embertelenségben".

Kiemelte: Magyarországnak az Európai Uniót és azt a szövetségi rendszert kell támogatnia, amelynek része, és amely képes megvédeni az országot.

Márki-Zay Péter azt mondta, a mai Magyarországon a lakosság fele a másik felét szidja, pedig gyűlölködés helyett szeretetre van szükség és "nincs annál nagyobb bűn, mint amikor valaki más emberek szívét mérgezi meg". Az ország kettészakítottságából fakadó gyűlöletet szeretettel kell legyőzni - közölte.

Azokra a közvélemény-kutatásokra reagálva, amelyek szerint a Fidesz az ellenzéknél esélyesebb a választások megnyerésére, azt mondta: nem szabad, hogy az emberek kedvét szegjék "ellenzékinek tűnő" forrásokból érkező hírek. Hozzátette: ő még soha nem nyert ilyen kutatáson, de választásokon háromszor is - annak ellenére, hogy előzetesen esélytelennek tartották őt.

Kijelentette: "tizenkét év agymosás után a magyar nép ellenállóképességének csodálatos jele az, hogy az ország egyik fele változást akar, ezért minden áldozatot fel is vállalt", és "egy szabad, európai országban akar élni".

Márki-Zay Péter választóihoz fordulva azt kérte "cselekedjék meg a csodát", hogy "ne legyen szégyen Európában magyarnak lenni". A fiatalokat pedig arra kérte, segítsenek abban, hogy "ne kelljen elhagyniuk Magyarországot, ha Európában akarnak élni".

Mellár Tamás, a Párbeszéd országgyűlési képviselője, az ellenzéki pártok Baranya 1. választókerületben újrainduló képviselőjelöltje arról szólt, a jelenlegi kormányt azért kell leváltani, hogy "ne legyünk Putyin csatlósai", és az Európai Unió is csak kormányváltás esetén fogja biztosítani Magyarország számára azokat a forrásokat, amelyek szükségesek a következő kormányra váró gazdasági stabilizációs program megvalósításához.

Szakács László, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, az ellenzék Baranya 1. választókerületben induló képviselőjelöltje a jobboldali érzelmű szavazókat is megszólítva azt mondta, minden pécsi országgyűlési képviselője szeretne lenni, s vissza szeretné adni a pécsieknek azokat a lehetőségeket, amelyeket korábban elvettek tőlük.

A rendezvényen felszólalt még Péterffy Attila (Pécs Jövője - Öt Torony), Pécs polgármestere, Vadai Ágnes, a DK alelnöke, Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője, Héjas Réka, a Minden Fiatal Magyarországa pécsi szervezetének elnöke, Tompos Márton, a Momentum szóvivője és Nagy-Bandó András humorista, író.

Címkék

Márki-Zay Péter Ellenzéki összefogás MZP