2. lap. �sszesen 5.
A Tanácsköztársaság honvédõ háborújaA katonai helyzet a Károlyi kormány idõszakában meglehetõsen kaotikus volt. A világháborúban vesztes monarchia közös hadserege felbomlott. Egymillió kétszázezer magyar katona tért haza a frontról leszerelni. Az õszirózsás forradalom éppen arról kapta nevét, hogy a monarchia volt katonái a K. u K. sapkarózsák helyére õszirózsákat tûztek.
A leszerelõben lévõ hadsereg tisztjeinek nagy része, a Károlyi kormány elleni érzelmeket táplált magában. A csapatoknál ugyanis katonatanácsok alakultak, amelyek, a demokrácia vadhajtásaként értékelhetõk, mert a katonai józanész, a normális alá-fölérendeltségi viszonyok cáfolatát jelentették.
Ennek ellenĂ©re a magyar hadsereg megszervezĂ©se már ekkor megkezdõdött. Itt elsõkĂ©nt Linder BĂ©la neve emlĂtendõ, akiben legfeljebb a jĂł szándĂ©k munkált, de legkevĂ©sbĂ© sem a hozzáértĂ©s. ValĂłdi szervezõmunka akkor indult be, amikor Böhm Vilmos lett a hadĂĽgyminiszter Ă©s Stromfeld AurĂ©l a hadĂĽgyi államtitkár.
A hadsereg megszervezĂ©sĂ©t a Vix-jegyzĂ©k elutasĂtását követõen, az ország hátrányára változĂł katonapolitikai helyzet gyorsĂtotta fel, amely az Ăşgynevezett „kis-antant" csapatainak felvonulásával, illetve Ă©szaki Ă©s keleti támadásának megindĂtásával, sĂĽrgetõvĂ© tette a honvĂ©delem megszilárdĂtását. Ezzel kezdetĂ©t vette a Magyar Tanácsköztársaság Vörös Hadserege által vĂvott honvĂ©dõ háborĂş. Noha valĂłjában a tanácskormány ezt az összefĂĽggĂ©st vagy nem ismerte fel, vagy nem kĂ©pviselte, ha felismerte is.
Mivel e honvĂ©dõ háborĂşnak szerepe volt abban, hogy a környezõ Ăşj nemzetállamok nem tudtak további terĂĽleteket kiszakĂtani MagyarországbĂłl, a Tanácsköztársaság lĂ©trejöttĂ©nek 90 Ă©ves Ă©vfordulĂłján, errõl mindenkĂ©ppen meg kell emlĂ©keznĂĽnk, miközben cezĂşrát vonunk a törtĂ©nelmi szempontbĂłl számunkra kĂvánatos Ă©s nem kĂvánatos dolgok között.
A magyar történelmi progresszió számára vállalható, hogy a tanácskormány idején Böhm Vilmos és Stromfeld Aurél, utóbb már, mint a hadsereg vezérkarának fõnöke, szociáldemokraták voltak. Természetesen vállalható az is, hogy a hazafias, nemzeti elkötelezettségû katonatisztek is fontos szerepet vállaltak az ország területének védelmében. Ejtsünk róluk is néhány szót.
Kádár Gyula vezĂ©rkari ezredes a Magyar Királyi HonvĂ©dsĂ©g VezĂ©rkari FõnöksĂ©ge 2. osztálya, a hĂrszerzĂ©s Ă©s kĂ©melhárĂtás (VKF 2) egykori vezetõje, „A LudovikátĂłl Sopronkõhidáig" cĂmĂ» emlĂ©kiratában a következõket Ărja: „A tanácskormány helyesen ismerte fel az erõs hadsereg szĂĽksĂ©gessĂ©gĂ©t, a fegyelmezetlen tömegbõl dicsĂ©retre mĂ©ltĂł akarással törekedett egy használhatĂł vörös hadsereget szervezni. A volt tisztek háborĂtatlanul szolgálhattak az Ăşj hadseregben, volt rendfokozatuknak megfelelõ parancsnokságokat kaptak. Jelentkeztek is számosan, magasabb Ă©s alacsonyabb beosztásokra. SzĂvesen vállalták a harcot a csehek, románok ellen, nemzeti önĂ©rzetĂĽket mĂ©lyen sĂ©rtette ezek országfoglalása. KĂĽlönösen vonzĂł volt Stromfeld AurĂ©l szemĂ©lye. A kĂ©sõbbi Horthy-hadseregben tábornoki rangot elĂ©rtek közĂĽl számosan szolgáltak a vörös hadseregben, Ă©s tudtommal Stromfeld visszalĂ©pĂ©sĂ©ig hĂ»sĂ©gesen. A nevesebbek: Werth Henrik, Szombathelyi Ferenc, Gorondy-
Novák vezérezredesek és mások."
És itt idĂ©zhetjĂĽk Romsics Ignác: Magyarország törtĂ©nete a XX. Században cĂmĂ» mĂ»vĂ©t is: „A fenyegetõ vĂ©g elkerĂĽlĂ©se Ă©rdekĂ©ben a Forradalmi KormányzĂłtanács április 20-án fegyverbe szĂłlĂtotta a budapesti Ă©s vidĂ©ki munkásságot, s országszerte toborzĂł gyĂ»lĂ©seket szervezett. A Vörös Hadsereg lĂ©tszáma lĂ©tszáma [...] május vĂ©gĂ©re elĂ©rte a 200 ezer fõt. [...] tĂ©nyleges irányĂtĂłja [...] a háborĂşban már kitĂ»nt vezĂ©rkari ezredes, Stromfeld AurĂ©l lett. Vele Ă©s mellette kĂĽzdött Lakatos GĂ©za, Werth Henrik, SztĂłjay Döme, Szombathelyi Ferenc, Jány Gusztáv, s mĂ©g vagy tucatnyian a második világháborĂşs magyar hadsereg majdani tábornokai közĂĽl."
Szakály Sándor hadtörtĂ©nĂ©sz Ăgy Ăr a Magyar Nemzet olvasĂłi levelei között „Nem csak Stromfeld!" cĂmmel 2005. január 28.- keltezĂ©ssel: „Érdemes kiemelni nĂ©hány nevet az egykoron a Vörös Hadseregben szolgáltak közĂĽl, akik a kĂ©sõbbiek során fĂ©nyes katonai karriert futottak be: Andorka Rudolf, BĂ©ldy Alajos, Beregfy Károly, Csatay Lajos, Gyõrffy-Bengyel Sándor, Hennyey Gusztáv, Jány Gusztáv, Lakatos GĂ©za, Nagy Vilmos, Náday István, SĂłnyi HugĂł, Szombathelyi Ferenc, SztĂłjay (Stojakovics) Döme, Vörös János, Werth Henrik Ă©s mĂ©g hosszan lehetne sorolni."
Sorra vesszĂĽk a Magyar Tanácsköztársaság Vörös HadseregĂ©ben aktĂvan, parancsnoki beosztásban harcolĂł nevesebb, volt császári Ă©s királyi katonatiszteket (szerepĂĽk gyakran homlokegyenest ellentĂ©tes a korábbiakkal Ă©s egymással is a Horthy rendszerben valamint a II. VilágháborĂş alatt), a Magyar Királyi HonvĂ©dsĂ©gben viselt legmagasabb rangjukkal, akik egyĂ©bkĂ©nt - Werth Ă©s Gorondy-Novák kivĂ©telĂ©vel - a VitĂ©zi Rend tagjai lettek (a törtĂ©neti hĂ»sĂ©g kedvĂ©Ă©rt a nĂ©met, szász Ă©s sváb származásĂşaknál magyarosĂtás elõtti, eredeti nevĂĽket is feltĂĽntetve, valamint a szĂ©kely lĂłfõ fõnemeseket teljes nevĂ©vel):
A Vörös Hadseregben szolgált tisztek a Horthy hadsereg igazolĂłbizottságai elõtt, az ország vĂ©delmĂ©re vonatkozĂł kĂ©nyszerhelyzetre hivatkoztak, s ezt az Ă©rvet a bizottságok általában elfogadták. ĂŤgy többsĂ©gĂĽk minden retorziĂł nĂ©lkĂĽl lĂ©phetett át a „Nemzeti Hadseregbe".
IsmĂ©t Szakály Sándor hadtörtĂ©nĂ©szt idĂ©zve: „EgyĂ©bkĂ©nt Gömbös Gyula -akkor - honvĂ©delmi miniszter elõterjesztĂ©sĂ©re Horthy MiklĂłs kormányzĂł 1930-ban Stromfeld AurĂ©l özvegyĂ©nek a mindenkori ezredesi nyugdĂjjal megegyezõ kegydĂjat adományozott. Ugyanekkor - szintĂ©n Gömbös elõterjesztĂ©sĂ©re - tĂ©nylegesĂtettĂ©k egy napra Ă©s neveztĂ©k ki 1924-ben ezredesekkĂ© Ă©s ugyanazon nappal ismĂ©t nyugállományba - teljes
ezredesi nyugdĂjjal - Julier Ferencet, Tombor Jenõt Ă©s Bartha Albertet".
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!
Pógár 2009 June 28, Sunday, 18:08:27
Hát azért ezt a bolseviznust más szempontokból is érdemes megnézni! A nagyon gyermeteg magyar komancsok mért nem olvassák ezt? Miért nem kell Stromfeld sem a szociknak, sem a szocdemeknek?