A hajĂł

A tengerjĂĄrĂłt a nĂĄcik korporatĂ­v „szakszervezete", a Deutsche Arbeitsfront (NĂŠmet Munkafront) egyik fiĂłkintĂŠzmĂŠnye, a KdF („Kraft durch Freude", azaz „ÖrĂśmben az ErĂľ") ĂŠpĂ­ttette meg 25 milliĂł birodalmi mĂĄrkĂĄĂŠrt a hamburgi Blohm & Voss hajĂłgyĂĄrban. 1937-re kĂŠszĂźlt el, osztĂĄlyok nĂŠlkĂźl, mivel tĂśmegek ĂźdĂźltetĂŠsĂŠt szolgĂĄlta. VĂ­zkiszorĂ­tĂĄsa elĂŠrte a 25 ezer regisztertonnĂĄt, hossza a 208 mĂŠtert, szĂŠlessĂŠge pedig a 24 mĂŠtert. FedĂŠlzetĂŠn mozi ĂŠs ĂşszĂłmedence is szolgĂĄlta utasai pihenĂŠsĂŠt. KĂśzel 1500 utas ĂŠs 590 fĂľ legĂŠnysĂŠg befogadĂĄsĂĄra terveztĂŠk. Egy-egy Ăştja sorĂĄn 9500 lĂłerĂľs dĂ­zelmotorjaival, 15 csomĂłs sebessĂŠggel 12 ezer tengeri mĂŠrfĂśld megtĂŠtelĂŠre volt kĂŠpes. Akkoriban a vilĂĄg legnagyobb kirĂĄndulĂłhajĂłja volt.



NevĂŠt a svĂĄjci nĂĄcipĂĄrt egyik nĂŠmet vezetĂľjĂŠrĂľl, Wilhelm Gustloff-rĂłl kapta, akit 1936. februĂĄr 4.-ĂŠn egy antiszemita propagandatevĂŠkenysĂŠge miatt felhĂĄborodott zsidĂł diĂĄk, David Frankfurter lĂľtt agyon. Gustloff Ă­gy a nemzetiszocializmus ĂŠs a Harmadik Birodalom egyik "mĂĄrtĂ­rjĂĄvĂĄ" lett.



Több csoportot vitt a norvég fjordokhoz, valamint az Északi-tengeren a sarki fényhez, valamint a Földközi-tenger térségébe. A spanyol polgárháború végeztével, 1939-ben részt vett a Condor Légió katonáinak hazaszállításában. A második világháború kitörésekor, csakúgy, mint a többi KdF-hajót is, ezt is a Kriegsmarine foglalta le hadicélokra. Kórházhajónak építették át, de mivel a kihasználtsága nem volt megfelelõ, a 2. tengeralattjáró-tanhadosztály úszó kaszárnyájává, kiképzõhajójává alakították. Ebben a minõségben éveken át horgonyzott Gotenhafen kikötõjében. A hajó átvészelte a szövetséges bombatámadásokat, és a szovjetek Balti Flottája sem zaklatta.