Az oroszok mår a spåjzban vannak - szól a legendås mondat a Tizedes Ês a tÜbbiek címÝ filmbþl, amit mi úgy egÊszíthetnÊnk ki, hogy a szåmítógÊpek pedig mår a szovjet laktanyåban vannak. Nem is akårhogy, hiszen dr. Muszka Dåniel, programozó matematikus, a gyÝjtemÊny kezelþje Ês a kiållítås rendezþje egy volt legÊnysÊgi Êpßletben mindent elþkÊszített ahhoz, hogy ezen a helyen egy ållandó kiållítås nyíljon az informatika nem oly tåvoli, mÊgis oly låtvånyos tÜrtÊnelmÊbþl. 
Sajnos anyagi okok miatt ez a terv egyelĂľre nem valĂłsulhat meg, ĂĄm ne legyen elkeseredve az, aki „digitĂĄlis dinoszauruszok" lĂĄtvĂĄnyĂĄra vĂĄgyik, mert ha egy csoport bejelentkezik a 62-462-786-os szĂĄmon, vagy elektronikus levelet kĂźld az [email protected], dr. Bohus MihĂĄly szĂ­vesen kinyitja ĂŠs megmutatja a gyĂťjtemĂŠnyt. Ezt tettĂŠk nĂŠhĂĄny napja a Network Shop 2005 Konferencia rĂŠsztvevĂľi is, akik Ăşgy elĂĄmultak a csodĂĄs kĂźtyĂźktĂľl, hogy lekĂŠstĂŠk a hivatalos ebĂŠdet. 
No, de mibþl is åll ez az egÊszen sajåtos, Magyarorszågon egyedßlålló gyÝjtemÊny? Itt åll pÊldåul az elsþ magyar szåmítógÊp winchestere 1959-bþl. Olyan, mint egy kezdetleges rakÊtakilÜvþ ållomås, Ês egy kazån mutåciója. Súlya 180 kiló, teljesítmÊnye 5 kilobit. Låthatóan otthonosan Êrzi magåt a szovjet kiskatonåk hÝlt helyÊn az a Minszk 22-es szåmítógÊp, amelynek 1968-as ßzembe helyezÊsÊrþl fÊnykÊp is tanúskodik. SzintÊn szovjet termÊkkÊnt tartottåk nyilvån azt a nagy ÜntÜttvas monstrumot, amely a tekintÊlyes mÊret ellenÊre a 4 alapmÝveleten kívßl måsra nem volt kÊpes. 
EnnÊl is nagyobb szÊpsÊghibåja a DEHOMAG nÊvre hallgató óriåsnak, hogy ezt a gÊpet a nÊmetek mÊg 1936-ban helyeztÊk ßzembe, a szovjetek pedig hadizsåkmånykÊnt cipeltÊk haza a nagy honvÊdþ håborúból, hogy egÊszen 1964-ig gyårtsåk. 
Egy emelettel feljebb mår olyan berendezÊseket talålunk, melyek mÝkÜdþkÊpesek, így, ha a låtogató is úgy akarja, ízelítþt kaphat e masinåk ßzemzajåból. A telexgÊp pÊldåul azonnali infarktussal fenyegeti a gyanútlan tårlatlåtogatót, de nÊhåny szåmítógÊp hÝtþberendezÊse is egy szÜvþgyår ricsajåval vetÊlkedik. Ha valaki pÊldåul a mai menedzser kalkulåtorok archetípusåra kívåncsi, itt megcsodålhatja a Mercedes Euklid-ot, ami a nÊmet precizitås mintapÊldånya. 
És, hogy a hazai ipar büszkeségeirõl se feledkezzünk meg, itt van a Hunor 131-es, no meg a Videoton Computer 340-es. Pillanatok alatt bensõséges viszonyba keveredhetünk ezekkel az egyszerû formákkal rendelkezõ és viszonylag csekély mûszaki ismereteket követelõ gépekkel. És arról se feledkezzünk meg, hogy az úgynevezett kazettás floppyt egy magyar ember, Jánosi Marcell találta fel. Két példányt dedikálva a múzeum rendelkezésére bocsátott, ami nagy öröm, de kár, hogy ebbõl a felfedezésbõl sem kis hazánk húzott igazi hasznot. A kiállítás különlegessége, hogy a szegedi számítástechnika atyja, Kalmár László életét egy emlékszoba mutatja be. Itt látható a professzor elhíresült kerékpárja is. 
VĂŠgezetĂźl nĂŠzzĂźnk meg egy igazi „ĂľsbĂślĂŠnyt". Itt tornyosul ugyanis az az Ural-2-es, amely az elsĂľ gyĂĄri csĂśves szĂĄmĂ­tĂłgĂŠp volt a vilĂĄgtĂśrtĂŠnelemben. MĂĄr a neve is olyan, mint egy ballisztikus rakĂŠtĂĄĂŠ, de a mĂťkĂśdĂŠse is legalĂĄbb olyan bonyolult lehetett. Most azonban olyan nyugodtan tĂĄmasztja itt a falat, mintha mĂĄr tudnĂĄ elĂľre, a kiĂĄllĂ­tĂĄs egyik sztĂĄrja lesz, mihelyst megindul a lĂĄtogatĂłk rohama a szegedi volt szovjet laktanya irĂĄnyĂĄba. 

Szincsok GyĂśrgy