Miután kiröhögtük magunkat a Godot Dumaszínház utolsó mûsorán a Port.hu sátrában, meghallgatnánk Önök helyében a SZIN Tehetségkutató jegyében Destrado zenekart a nagyszínpadon négytõl, aztán a Kowalsky meg a Vega és az NSZK koncertjei között szaladgálnánk a Rádió88 Caffe Jamaica medencéje és a nagyszínpad között.
Nem hagynánk ki a Pál Utcai Fiúkat sem, szintén a Borsodi Színpadnál, már csak azért is, hogy megszemléljük, az idõ vasfoga mennyit is fog a zenekaron. Reméljük nem sokat.
Ezután mindenképpen ajánljuk a Viva Megawatt Színpadon a Ghymest és a Beshodromot, de közben a Hajós Andrással fémjelzett Emil Rulezt is a nagyszínpadon. Ezek figyelemmel kísérése sajnos a Globe Party Sátorban zenélõ Sugarloaf zenekarról való lemaradást eredményezi, de ezt valójában mi nem sajnálnánk annyira Önök helyében: ez a Sugarloaf már régen nem az, ami volt valaha.
Mivel az este fõszereplõjének szánt brit, The Tarantinos zenekart töredelmesen beismerjük, hogy nem hallottuk még zenélni, így nem tudjuk mennyire ajánljuk, de mi kíváncsiak vagyunk rá. Mégpedig azért, mert a zenekar egy igen érdekes koncepciót választott magának, ami bár manapság már kissé elcsépelten hangzik, mégis, akár igazán jó is lehet.
Ez a koncepció abból áll, hogy a hét londoni zenész a kilencvenes évek elsõszámú kultuszrendezõjének számító Quentin Tarantino filmjeinek - Kutyaszorítóban, Ponyvaregény, Jackie Brown, Kill Bill és az Alkonyattól pirkadatig - legjellemzõbb betétdalait adja elõ, miközben a filmek egyes jelenetit színpadi show formájában elevenítik fel.
Gyakorlatilag tehát, mivel Tarantino filmjeiben leginkább már eleve létezõ zenéket használ - leggyakrabban a 70-es 80-as évek amerikai rock and roll, alternatív rock, funk és soul zenéjébõl -, így egy feldolgozásokat játszó zenekarról van szó, akik repertoárjában az említett filmjeinek zenéi szerepelnek egy rakás elõadótól.
Olyanoktól, mint a Kool & The Gang, Nancy Sinatra, Dusty Springfield, Chuck Berry, Bobby Womack és társaik, no meg persze az elmaradhatatlan Ponyvaregény fõcímzene, a film bemutatója óta megszámlálhatatlanszor feldolgozott, felhasznált, lenyúlt (nem akarjuk feltétlenül mondjuk a Taxit említeni, de máris megtettük) Misirlou a Dick Dale & His Del-Tones-tól.
Bárhogy is nézzük a zenekar
weboldalát, nem tudjuk eldönteni, hogy kapitális gagyiról, vagy egy hangulatos, vicces, kellemesen nem túl komolyan vett szórakoztató elõadásról lehet-e szó. Mi minden esetre megnéznénk Önök helyében, hogy ez kiderüljön.
Mindezek után, mint minden esete eddig, ajánljuk még természetesen egyik kedvenc helyszínünket a Rádió88 Caffe Jamaica medencéjét, a szegedi lemezlovászok és hangszeres zenészek közös produkciójában megszületõ Space Night Experience-t a PORT.hu Sátorban, valamint DJ Junior majd Soneec és Danny L éjszakáját a Globe Party Sátorban, mindazok számára, akik kedvelik a jó hangulatú, nyárias, modern, populáris elektronikus tánczenét.
Ha pedig a nagyszínpados filmzenék hallatán kedvet kaptunk századjára is megnézni a Ponyvaregényt, vagy huszadjára a Kill Billt, esetleg valami rontás vagy átok következtében még egyiket sem láttuk egyszer sem, hát válasszuk a Night Movie-t, ahol a ma éjszaka a mester filmjeinek jegyében telik.
(Persze szigorúan a legpopulárisabbakból válogatva, így mi erõsen hiányoljuk a Jackie Brownt!)
Miután pedig hajnalba táncolták, vagy mozizták magukat, javasoljuk Önöknek a hosszú pihenést az átbulizott négy nap, a 2006-os SZIN fesztivál után.
Persze amennyiben mégsem hallgatnának ránk,
itt megtekinthetõ a napi programról szóló táblázat.
Jó szórakozást az utolsó napra is!
kmn
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!