A Szent Márton-díjat a főapátság, a Herendi Porcelánmanufaktúra és a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok azzal a céllal alapította 2001-ben, hogy díjazza azokat a személyeket, vagy szervezeteket, akik, vagy amelyek a megelőző években a legtöbbet tették a valamikori Pannónia területén lévő kulturális és turisztikai, valamint térségfejlesztő programok megvalósítása érdekében, hozzájárulva ezzel nemzeti örökségünk és kulturális értékeink megismertetéséhez és megőrzéséhez.

A közlemény szerint a Szent Egyed közösség méltatásában elhangzott, hogy a 90-es években a közösség állami gondozott gyerekeket látogatott, majd figyelmük a szociális otthonokban élő idősek és fogyatékkal élők felé fordult. Ezután léptek ki az utcára, a hajléktalanok közé. Mára az idősek és hajléktalanok segítése a két legnagyobb szolgálatuk Budapesten és Pécsett.

Folyamatosan foglalkoznak a társadalom roma rétegével is, és a kezdetektől erős volt a kapcsolata a közösségnek a zsidósággal is.

A közösség a konkrét szolgálatok mellett fontosnak tartja azt is, hogy a társadalmi kérdések kapcsán is megszólaljon, és jelen legyen a társadalomban. Többször nyílt levélben fordultak magas rangú döntéshozókhoz, a parlamenthez vagy a budapesti közgyűléshez, amikor a szegények hangját képviselték.

Négy évvel ezelőtt, a Keleti pályaudvaron rekedt menekülteket élelemmel és szállással segítette, majd Röszkén és Tompán takarókkal, tüzelőanyaggal, élelemmel és folyadékkal. Ebben a szolgálatukban is fontos volt a személyes kapcsolat, a párbeszéd és a meghallgatás.

Ami megkülönbözteti a Szent Egyed közösség tevékenységét a többi szociális segítő szervezettől az, hogy valamennyi tevékenységükben törekszenek arra, hogy a kitaszítottak, szegények minden pillanatban érezhessék a keresztény értékrend és gondoskodás jeleit.

A közösség életének két alapvető pillére van, a szegények szolgálata és a közös imádság. Budapesten és Pécsett heti két, Monoron és Győrben heti egy imádságuk van. A harmadik pillér maga a közösség, a közösség tagjait összekötő testvéri szeretet és barátság, amely a szegényekkel is összeköti a közösséget - áll a közleményben.

Dejcsics Konrád, a főapátság kulturális igazgatója elmondta, hogy a díjátadó azt mutatja meg, hogy mennyire fontos a társadalmi dialógus, az egymásra figyelő párbeszéd a gazdaság és vállalkozások világa, az állami szektor és egy egyházi közösség között.

Kiemelte, hogy a főapátság 2019-ben a csend témáját járja körül közel kilencven kulturális és spirituális programjában, ünnepein és a hétköznapokon, jövőre pedig a vendégség általános emberi és szakrális tapasztalatára figyelnek.

A díjat korábban Nemeskürty István, Pungor Ernő, Nagy Gáspár, Kukorelli István, Mádl Ferenc, Szokolay Sándor, Sebestyén Márta, Melocco Miklós, Gál Tiborné (férje helyett), valamint Tringer László, Sólyom László, Ittzés János, Thész Gabriella, Rieger Tibor, Andrásfalvy Bertalan, Jankovics Marcell, Tardy László, Halzl József és Rolla János vette át.