Mint írták, nem feladatuk megítélni a miniszter elődje, Balog Zoltán munkáját, ugyanakkor jelezték, a Nemzeti Pedagógus Kar egyetértett azzal, hogy szükséges egy szakmai alapú életpályamodell, egy önértékelésre épülő, külső szereplőt is biztosító pedagógiai-szakmai ellenőrzés, valamint az oktatás tartalmi kérdéseinek átgondolása és változtatásokat kell tenni a pedagógusképzésben.

Ugyanakkor problémát jelent és többször jelezték is, hogy a minimálbértől elszakadt a garantált illetményalap, így gyakorlatilag befagytak a bérek, továbbá nincsen valódi lehetőség a differenciálásra, a szükségesnél adminisztratívabb és néha életszerűtlen lett a tanfelügyeleti rendszer, többletforrások kellenek a megfelelő szintű fenntartáshoz és működtetéshez, valamint a szükséges fejlesztésekhez.

Kitértek arra is, egyértelműen helyeselték a problémák kezelésére Balog Zoltán által létrehozott Nemzeti Köznevelési Kerekasztal, majd a jogszabályban is megjelenő Stratégiai Kerekasztal megalakulását, még akkor is, ha látták, hogy az általuk kívánatosnak mondottnál kevesebb esetben és lassabban érhető el eredmény.

Közölték: minden vitás kérdésről korrekten lehetett tárgyalni, voltak nézetkülönbségek, voltak olyan ügyek, amelyekben előre tudtak lépni és olyanok is, amelyek - bár a vélemények nem tértek el - egyelőre nem oldódtak meg.

Jelezték egyúttal, a Nemzeti Pedagógus Kar a továbbiakban is a területi szerveinek és a szakmai tagozatainak a segítségére támaszkodva fogja végezni a munkáját, biztosítva ezáltal, hogy a megfogalmazott vélemények és a javaslatok valóban a gyakorlati munkában résztvevőktől érkezzenek.

Számítanak arra, hogy elődjéhez, Balog Zoltánhoz hasonlóan Kásler Miklós miniszterrel is pozitív irányú, konstruktív párbeszédet fognak folytatni, és ezáltal a pedagógusok már a tervezés szintjén aktív résztvevői lehetnek a köznevelés megújításának - áll a közleményben.