A történelmi Magyar Királyság legészakibb részéről, a Nedecvidékről mutattak be könyvet Szegeden
Belföld, 2022.12.20
Bemutatták Pataki János, a Nedecvidék - Megőrzésre átvéve - című útikönyvét a történelmi Magyar Királyság legészakibb részéről hétfőn Szegeden.
A könyv az ötödik része a Magyar Házak Nonprofit Kft. által kiadott, határon túli területekről szóló sorozatnak.
A Nedecvidék a mai Lengyelország területén fekszik, és az egykori Árva vármegye keleti - és Szepes vármegye nyugati részét öleli fel - ismertette a könyv bemutatóján Vincze Gábor történész, megjegyezve, hogy ez a vidék a magyar köztudatból szinte "teljesen kikerült", de ennek ellenére a vidéken máig őrzik a magyar emlékeket templomok, emlékhelyek és emléktáblák formájában.
A trianoni békediktátum után Lengyelországnak ítélték a régiót, ahol akkor nagyjából 24 ezren laktak 16 teleülésen. Hivatalosan a lakosság 94 százaléka lengyelnek vallotta magát, de valójában ők gurálok voltak, csak a népszámlálásnál nem volt lehetőségük azt jelölniük - ismertette Karol Biernacki, Lengyelország tiszteletbeli konzulja, a Csongrád-Csanád Vármegyei Levéltár igazgatója. Hozzátette, a gurálok tótok, lengyelek, oláhok "keveréke" voltak, és gyenge identitással rendelkeztek.
A könyv megemlíti Nedec várát is, amely a történelmi Magyarország legészakibb vára volt a Dunajec, a Magyar Királyság határfolyója mentén. A sziklás Nedecvidék földművelésre alkalmatlan volt, de vadászatra kihasználták a területet.
Az útikönyvben sok fotóval ábrázolják a vidéket, a tájképeken kívül pedig megjelennek a lengyel-magyar barátságra utaló emlékhelyek és emléktáblák fotói is a területről.
A Nedecvidék a mai Lengyelország területén fekszik, és az egykori Árva vármegye keleti - és Szepes vármegye nyugati részét öleli fel - ismertette a könyv bemutatóján Vincze Gábor történész, megjegyezve, hogy ez a vidék a magyar köztudatból szinte "teljesen kikerült", de ennek ellenére a vidéken máig őrzik a magyar emlékeket templomok, emlékhelyek és emléktáblák formájában.
A trianoni békediktátum után Lengyelországnak ítélték a régiót, ahol akkor nagyjából 24 ezren laktak 16 teleülésen. Hivatalosan a lakosság 94 százaléka lengyelnek vallotta magát, de valójában ők gurálok voltak, csak a népszámlálásnál nem volt lehetőségük azt jelölniük - ismertette Karol Biernacki, Lengyelország tiszteletbeli konzulja, a Csongrád-Csanád Vármegyei Levéltár igazgatója. Hozzátette, a gurálok tótok, lengyelek, oláhok "keveréke" voltak, és gyenge identitással rendelkeztek.
A könyv megemlíti Nedec várát is, amely a történelmi Magyarország legészakibb vára volt a Dunajec, a Magyar Királyság határfolyója mentén. A sziklás Nedecvidék földművelésre alkalmatlan volt, de vadászatra kihasználták a területet.
Az útikönyvben sok fotóval ábrázolják a vidéket, a tájképeken kívül pedig megjelennek a lengyel-magyar barátságra utaló emlékhelyek és emléktáblák fotói is a területről.
(MTI)
Címkék
Pataki János Nedecvidék - Megőrzésre átvéve
Véleménye van? Szóljon hozzá!