A 18. század elején egyáltalán nem volt magától értetődő, hogy miért Pesten alapítsanak gimnáziumot a piaristák. A város lélekszáma akkor, alig pár évtizeddel a törökök kiűzése után, mindössze 3500 volt. 1709-ben Pesten 168 lakóház, 83 elhagyott és 68 összedőlt épület volt - fűzte hozzá Bagdy Gábor.

A piaristák Pesten azért dolgoztak, hogy ismét európai rangra emeljék a törökök uralma alól felszabadított magyarságot - hangsúlyozta Jelenits István Széchenyi-díjas irodalomtörténész, teológus, piarista szerzetes.

Felidézte azt is: a háborús dúlások miatt nyomorúságos állapotú városba először négy piarista szerzetes érkezett, aki a mostoha körülmények ellenére már az első évben mintegy 150 szegény gyereket tanított betűvetésre és tudományokra. Több mint száz évig nem nyílt még másik középiskola Pesten.

A későbbi fővárosi mérnökképzést megalapozva 1744-ben a piaristák indították el Magyarország első olyan, egyetemi szintűnek számító tanfolyamát, amely a kor legmodernebb természettudományos ismereteit adta át a diákoknak - idézte fel Koltai András, a Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltárának vezetője. Kitért arra is, hogy a budapesti Piarista Gimnázium egyike volt a nyolc katolikus iskolának, amelyek 1950 után is folytathatta működését.

Horváth Bálint, a gimnázium igazgatója elmondta: a szocializmus ellenében a Piarista Gimnázium olyan értelmiségi réteget nevelt ki, amelynek életében a hit, a kultúra és tudomány magas színvonalon és harmonikusan volt jelen.

A Piarista Gimnázium elmúlt 300 évének örökségéből ma is meg kell őrizni a nevelés igényességét, ugyanakkor nagyobb teret kell engedni a szabadságnak, az egyéni kezdeményezőképességnek és felelősségvállalásnak - fűzte hozzá.