A kormányzati, államigazgatási és önkormányzati szerveket is arra kérik, hogy a középületekben jól látható helyen függesszék ki a Nemzeti hitvallást, ezzel tisztelegve a magyar nemzet előtt.

A kormány a mostani válságokkal küzdő Európában - a járvány és a migráció korában - különösen fontosnak tartja, hogy szimbolikusan is megerősítse azokat az értékeket, amelyek Magyarország és a magyar nemzet megmaradását átsegítették az elmúlt évszázadokban - írták a közleményben.

Hozzátették, Magyarországot napjainkban is "folyamatos és agresszív támadások érik", amiért határozottan kiáll a nemzeti szuverenitásáért, a nemzeti, a gazdasági, pénzügyi érdekeiért, az európai keresztény kultúráért, a családok és a gyermekek védelméért. Ezért a Nemzeti hitvallásban már 10 éve rögzített mondatoknak ma talán még nagyobb a jelentőségük - szögezték le.

A 10 éve elfogadott új alkotmány jelentősége, hogy szimbolikusan is lezárta a múltat, hiszen az egykori kommunista térség országai közül hazánk volt az utolsó, amely a szovjet mintájú alaptörvényét lecserélte - hangsúlyozta a KTK, hozzátéve: az új alaptörvény új fejezetet nyitott az ország történetében, felváltotta az 1949-es dátummal ellátott régi alkotmányt.

Mindössze tíz éve van Magyarországnak olyan alkotmánya, amelyet "maga alkotott, idegen hatalmak befolyása nélkül, a nemzeti és az európai értékek iránt elkötelezve" - fogalmaztak.

Magyarország Alaptörvényét 2011. április 18-án fogadta el az Országgyűlés, április 25-én hirdették ki és az 2012. január 1-jén lépett hatályba - emlékeztettek, kiemelve: az új magyar alkotmány célja nem a közjogi rendszer megváltoztatása volt, hanem a nemzeti értékek, nemzetstratégiai célok és jogállamisági garanciák meghatározása Magyarország gazdasági és szellemi megújuláshoz a "rendszerváltás utáni posztkommunizmussal átszőtt útkeresés után".

A kormány szerint Magyarország alaptörvénye az elmúlt 10 évben bizonyított. "Erős és megbízható iránytű volt az elmúlt években véghez vitt gazdasági fordulathoz, Magyarország gazdasági és pénzügyi megerősítéséhez, a nemzeti szuverenitás érvényesítéséhez, a keresztény kulturális értékek védelméhez, a munkaalapú társadalom megteremtéséhez, a családi értékek és családtámogatások védelméhez, a gyermekek védelméhez, és a határon átívelő nemzeti összetartozás megteremtéséhez" - fogalmaztak, megjegyezve: "nem véletlen, hogy a magyar nemzeti szuverenitás felszámolására törő politikai erők" újra és újra az alaptörvény megsemmisítését követelik.

Az alaptörvény - emlékeztettek - a Nemzeti hitvallással kezdődik, amely rögzíti Magyarország helyét a nyugati civilizációban, és felidézi azokat a szellemi értékeket és történelmi tényeket, amelyek az ország történetében kiemelkedőek.

Az alkotmány tagadja a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és kommunista diktatúrák uralma alatt elkövetett, emberiség elleni bűnök elévülését. A Nemzeti hitvallás kimondja azt is, hogy Magyarország jelenlegi szabadsága az 1956-os forradalomból eredeztethető, s kiemeli a szabadságáért és függetlenségért folytatott küzdelmek jelentőségét - írták.

A KTK közleményében a Nemzeti hitvallás egy részletét is idézte, ebben azt is: "büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette".