Családias otthonokba költöznek Zalában a szociális intézmények lakói

Belföld, 2019.12.12

Jelenleg 13 ezer ember él Magyarországon 50 főnél nagyobb létszámú otthonokban, a hosszú távú tervek szerint 2036-ig akit lehet, családias otthonokba költöztetnek - mondta el az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szociális ügyekért felelős államtitkára pénteken.

Fülöp Attila a Zala megyei Magyarszerdahelyen működő szociális intézmény, valamint a Pölöskefőn kialakított egyik családias otthonban tett látogatását követően beszélt arról, hogy a régi, berögzült, nagy intézményekben történő ellátás helyett a fogyatékkal élők számára lehetőség szerint családias otthonokat kell biztosítani. Ez akkor működik jól, ha a kormány által nyújtott "támogatott lakhatás" mellett az adott település is elfogadó, támogató közösségként fogadja az ellátottakat - mondta.

Jelezte ugyanakkor, hogy az évtizedek alatt berögzült ellátási formák átalakításához is időre van szükség, és minden ápolt egyéni helyzetét figyelembe kell venni. Jó példának nevezte a zalai programot, amelynek révén a Magyarszerdahelyen működő, fogyatékkal élők intézményéből fokozatosan kisebb lakóotthonokba költöznek az ellátottak, miközben a hasznos időtöltést biztosító foglalkoztatásukról is kiemelten gondoskodnak.

Györe Edina, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Zala Megyei Kirendeltségének igazgatója arról beszélt, hogy a Magyarszerdahelyen élő 57 ellátottból kilencen költözhettek ki szeptemberben a közeli Pölöskefőn felépített házba. Felsőrajkon két hasonló otthon épül, amelyeket a jövő év februárjában vehetnek birtokba a közel 527 millió forintból megvalósuló intézménykiváltási program keretében.

Zala megyében jelenleg összesen 20 ház épül az ápoltaknak, akik az eddigi négy-hatszemélyes intézményi elhelyezés után kétágyas szobákba kerülnek. Új otthonaikban a kertet is gondozzák, állatokat tarthatnak.

Az igazgató hozzáfűzte: Magyarszerdahelyen az ország egyik legjobban működő szolgáltatóközpontját alakították ki a fogyatékkal élők számára, akik papírmerítéssel, illetve más kézműves tevékenységgel foglalkozhatnak. Autista emberek farmot is működtetnek. Mindez példa lehet arra, hogy miként is lehet szociális szolgáltatásokat nyújtani az arra szorulók számára.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!