Elfogadta Békéscsaba idei "járványügyi" költségvetését a polgármester

Belföld, 2021.03.02

Elfogadta Békéscsaba 2021-es költségvetését közgyűlési hatáskörben eljárva Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba Egyesület) polgármester - a rendeletet kedden tették közzé a békési megyeszékhely honlapján.

Az előterjesztésről a városvezető döntés előtt egyeztetett a közgyűlés tagjaival.

Békéscsaba 2021-es költségvetésének főösszege 40,7 milliárd forint, a bevételi oldalon csaknem 39 milliárd forint áll. Bár a korábbi években felvett hitelekből 288 milliót még nem hívtak le, idén is új hitelt szeretnének felvenni 225 millió forint összegben az új fejlesztési feladatokra. Így hiteltörlesztésre idén csaknem 270 millió forintot kell fordítani.

Tartalékot mintegy 92 millió forint értékben terveztek, a veszélyhelyzet kezelésére 30 milliót hagytak jóvá.

Az elfogadás alapjául szolgáló rendelettervezet részletesebben is kitért a büdzsé céljaira: az önkormányzat folyamatos működésének biztosítására, a takarékos gazdálkodásra, a járványügyi helyzet hatásának költségvetési kezelésére és a fejlesztések megvalósítására. Megjegyezték, a költségvetés "csak a legszükségesebb, az igényektől elmaradó, a lehetőségek által biztosított működési előirányzatokat tartalmazza".

"A korábbi években helytálló volt az a megállapítás, hogy a helyi adók és a gépjárműadó együttes összege a legnagyobb bevételt képezte az önkormányzat bevételei között a működési feladatok finanszírozásában. Nagyságrendjük meghaladta az alapvetően működési feladatokra szolgáló központi támogatások összegét" - írták.

A koronavírus járvány miatt azonban 2020-ban a tervezett helyi adóbevételek csaknem 446 millió forinttal maradtak el az egy évvel korábbitól, az eredetileg tervezetthez képest 86,68 százalékban teljesültek (mintegy 4,2 milliárd forint folyt be az építmény-, az iparűzési- és az idegenforgalmi adóból, valamint a pótlékokból és bírságokból). Idén a tavalyinál 1,4 milliárddal kisebb összegre számítanak. "Nem ismert, hogy a veszélyhelyzeti jogrend, a különleges intézkedések meddig maradnak hatályban, ezért a kockázatok a szokásosnál nagyobbak" - tették hozzá.

A város egy főre jutó adóerő-képessége 45 ezer forint fölé emelkedett, emiatt nő az úgynevezett szolidaritási hozzájárulás összege is, a befizetési kötelezettség 618 millió forint.

Fejleszteni az uniós TOP-os (Terület- és Településfejlesztési Operatív Program) és a hazai forrású Modern városok program révén tudnak, "saját forrásunk minimális összegű". Jelenleg 22 uniós és 19 Modern városok program fut, illetve 7 egyéb finanszírozású projekt is folyamatban van 25,8 milliárd forint értékben. A TOP-os pályázatokhoz 190 milliós önerőt kell idén biztosítani.

Tavaly év végén a békési megyeszékhely több mint egymilliárd forint állami támogatást kapott a kötelező feladatokra, az összegből 930 millió megmaradt az idei évre. Ebből elsősorban a fürdő, a városgazdálkodási és a helyi médiacég, valamint a sportlétesítmények működési támogatását tervezik finanszírozni.

Idén is folytatódnak a városhoz kötődő speciális programok, mint a nyomdaipari szakoktatók támogatása, a "Csaba-baba" életkezdési támogatás, a "Békéscsaba hazavár" ösztöndíjrendszer; folytatják az önkormányzati fásítási programot és kiemelten támogatják idén is a sporttevékenységet. Idén azonban önként vállalt feladatokra csaknem 250 millió forinttal kevesebb jut a korábbi éveknél.

Szarvas Péter közösségi oldalán azt írta: az elfogadott rendeletet negyedévente felülvizsgálják és szükség esetén módosítják.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!