Fónagy János a kormányzati közlekedéspolitika legfontosabb irányait ismertetve hangsúlyozta: cél az utasbarát, innovatív, fenntartható, egységes és rugalmas közösségi közlekedés kialakítása. Hozzáfűzte, hogy a szakma talán legnagyobb kihívása napjainkban az egyéni és közösségi közlekedés közötti "harc" megvívása, utóbbi támogatásával és megerősítésével, ami a magyar társadalom közös érdeke.

A legsürgetőbb feladatok között említette a vidéki nagyvárosok bekötését az országos közlekedés vérkeringésébe, valamint a vasúti menetidő csökkentését és ütemességének javítását, valamint egységes tarifarendszer és átlátható kedvezményrendszer kialakítását.

Aláhúzta: Budapest után számos vidéki nagyvárosnak is szüksége van az elővárosi vasúti közlekedési rendszer kiépítésére. A vasúti mellékhálózatok fenntartását azok gazdaságosságától függetlenül a régiók és térségek folyamatosan változó fejlődése és társadalmi helyzete indokolja - fogalmazott. Fónagy János kitért arra is, hogy az autóbuszközlekedés fejlesztésében a jövőben is meghatározó szempont marad a magyar tulajdonú szolgáltatók preferálása és a kis- és középvállalkozások lehetőség szerinti nagyobb arányú bevonása. Emellett fontos teendő a képzési rendszer erősítése is, akár a szakmai középiskolák újjáélesztésével - jegyezte meg. Az államtitkár felidézte: a polgári kormány 2010-ben egy meglehetősen "szétzilált" közlekedési rendszert örökölt. A szinte példátlanul széles konszenzussal elfogadott új személyszállítási törvény azonban megteremtve az egységes menetrend, tarifarendszer és közlekedéspolitika feltételeit "kiállta az idő próbáját és sikeres konstrukciónak bizonyult, mely stabilizálta a szakmát és máig az ágazat működésének alapja" - mondta. Tóth Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedésért felelős helyettes államtitkára előadásában arról beszélt: a kormány stratégiai célja, hogy Magyarország 2020-ra Európa legélhetőbb 5 országa közé tartozzon. Ehhez gyors, kényelmes, biztonságos közlekedésre van szükség - közölte. A tervezett és folyamatban lévő fejlesztéseket sorolva kiemelte a határon túli nagyvárosok vasúti elérhetőségének javítását, valamint a nemzetközi vasúti áruszállítás Magyarországra hozatala érdekében a vasúti korridorok fejlesztését. Jelezte: készülnek tanulmánytervek a Budapest-Varsó és Budapest-Kolozsvár nagysebességű vasút kiépítésére, továbbá vizsgálják a Bécs-Budapest vonalon a menetidő rövidítésének lehetőségét. Tóth Péter zászlóshajó-projektként említette a zalaegerszegi közúti tesztpálya megvalósulása után az akár óránként 430 kilométeres sebességre is alkalmas vasúti tesztpálya kialakítását. Habis László, Eger polgármestere köszöntőjében kijelentette: a hevesi megyeszékhely közlekedési szempontból "történelmi időket él." Emlékeztetett: a nettó 50 milliárd forintból épülő M25-ös út bekapcsolja a térséget Európa gyorsforgalmi hálózatába. Ezzel párhuzamosan a városban is fontos közlekedési infrastruktúra-fejlesztések zajlanak, illetve várhatók, melyek érzékelhetően erősítik Eger és térsége gazdaságát, javítják foglalkoztatási helyzetét és növelik turisztikai vonzerejét. A kedden kezdődött és sorrendben immár második alkalommal megrendezett Magyar Közlekedési Konferencián három napon át 3 szekcióban, 18 blokkban 82 előadáson tájékozódhat a szakma és az ágazat aktualitásairól a seregszemle mintegy 800 résztvevője.