A tárcavezető szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján az ellenzék előző napi parlamenti akciójáról - az elnöki emelvényre vezető lépcsők elfoglalásáról, hangoskodásról - azt mondta: szomorú és példátlan, ami az Országházban történt, az ellenzék egésze tette magát nevetségessé a méltatlan, az alkotmányos rendet veszélyeztető akciójával. A kormánypárti többség azonban megőrizte a saját és a Ház méltóságát, és biztosította a parlament alkotmányos és törvényes működését - hangsúlyozta.

A miniszter kijelentette: komoly, érdemi jogi vita fel sem merülhet az országgyűlési döntések törvényességével - sem a képviselői kártyákkal, sem az ülésvezető elnök helyével - kapcsolatosan. Megjegyezte, akkor sem használtak kártyát, amikor a parlament a Felsőházi teremben ülésezett. A szavazati jog nem kártyához, hanem képviselőhöz kötődik - jelentette ki, hozzátéve, a házszabály arról sem rendelkezik, hogy a levezető elnöknek a pulpitusról kellene vezetnie az ülést.

A parlamenti történéseket követő esti budapesti demonstrációról úgy nyilatkozott: a gyülekezéshez való jog alkotmányos alapjog, de ez békésen és törvényes keretek között gyakorolható. Ami szerdán történt, törvénytelen volt, agresszív politikai aktivisták és szép számmal "Soros György szervezeteinek kitartottjai" vettek részt a tüntetésen, a rendőrökkel szemben erőszakosan léptek fel, ami súlyos bűncselekmény - fejtette ki, hozzátéve, hogy nyílt kereszténygyűlölet, a karácsony ünnepével szembeni megvetés világlott ki a megnyilvánulásokból.

A jelenlegi adatok szerint a rendőrség 34 embert tartóztatott le, közülük 20-at garázdaság, 5-öt lopás, 4-et pedig a gyülekezési törvény megsértése miatt - közölte Gulyás Gergely, köszönetet mondva a rendőröknek az arányos és indokolt fellépésért.

Kiemelte, hogy 5 rendőr megsérült.

A munka törvénykönyvének szerdán elfogadott módosításával kapcsolatban a miniszter azt mondta, hogy az ellenzék állításával szemben minden olyan túlórára, amelyet a jogszabály lehetővé tesz, kizárólag önkéntes munkavállalói beleegyezéssel van lehetőség. A törvény nem ad alkalmat több túlórára, mint más európai országokban a gyakorlat - tette hozzá. Azt is megjegyezte, hogy a munkaidőkereten túli túlórákat ezután is havonta kell kifizetni, és a szakszervezetek jogai sem csorbulnak, sőt bővülnek azzal, hogy a 12 havi túlórakerettől való eltérésre csak kollektív szerződés esetén van lehetőség. Hazugságnak nevezte a hatnapos munkahét bevezetését is.

Kérdésre azt közölte, ismeretei szerint a kormány nem tárgyalt semmilyen vállalattal a túlóra-szabályozásról. További kérdésekre kijelentette, ebben az ügyben nincs érdemi társadalmi tiltakozás, csak annak az ellenzéknek a padsoraiból érkezik komoly ellenállás, amely immáron a demokrácia alapvető szabályait sem fogadja el, és minél inkább csökken a támogatottsága, annál agresszívebben lép fel.

Gulyás Gergely az Országgyűlés szerdai döntései közül kiemelte a közigazgatási bíráskodásról szóló javaslat elfogadását, amit szerinte a politikai vádaskodások ellenére komoly sikerként kell értékelni, azt ugyanis a szakma és a tudomány többsége is támogatta. Hangsúlyozta, az elfogadott javaslat tartalmazza a megfelelő jogállami garanciákat és semmiféle politikai befolyásolásra nem ad lehetőséget. A közigazgatási bíróságok különváltan, de az egységes bírói rendszerben működnek majd - tette hozzá.

Arra a felvetésre, hogy milyen házszabályi rendelkezés alapján mehetett be szerdán a parlamenti ülésterembe Orbán Viktor miniszterelnök két testőre, Gulyás Gergely azt felelte: a kormányfő kiemelten védett személy, és miután az ellenzék fizikailag inzultálta a miniszterelnököt, nehéz elítélni a védelemmel megbízottak magatartását.

A miniszterelnöki stáb budai Várba költözéséről szintén kérdésre azt mondta, nem lesz akadálya, hogy január 1-jétől véget érjen az a "rossz kommunista örökség, amely a törvényhozást és a végrehajtást (...) egy épületbe kényszerítette".

Az M0-s autóút nyugati szakaszának építését firtató felvetésre a tárcavezető úgy foglalt állást, hogy jó lenne "bezárni" a körgyűrűt, de a nyomvonalról társadalmi vitát kell folytatni. Mivel ilyen egyelőre nem volt, ő kérte, hogy a településrendezési törvény mellékelte ne tartalmazzon egy egyértelmű nyomvonalat - közölte.

Szintén kérdésre válaszolva közölte, 2020 szeptemberében léphet hatályba az új nemzeti alaptanterv.

(FOTÓ)