Gulyás: Magyarország elkötelezett a gyermekvédelem iránt (2. rész)

Belföld, 2021.07.07

    Kiegészítő bányajáradékot vezetnek be egyes alapanyagokra: kőfejtésre, gipsz- és krétabányászatra, kavics, homok és agyag bányászatára, cementgyártásra, mész- és gipszgyártásra.

A homok, kavics, sóder és cement esetében a kormány által meghatározott áron felüli értékesítés esetén a különbözet 90 százalékát kitevő bányajáradékot alkalmaznak majd. Az intézkedés azokra a vállalkozásokra terjed ki, amelynek árbevétele meghaladja a 3 milliárd forintot.

A bányászati kitermelési kötelezettség határidejét két évről egyre viszi le a kabinet, vagyis elveszti a jogot az a vállalkozás, amely egy éven belül nem kezdi meg a kitermelést vagy annak előkészítését.

A kabinet a Gazdasági Versenyhivatal eszközeit is bővíti, és megvizsgálják az építőanyagok helyettesíthetőségét is: tűzvédelmi előírásokat is figyelembe véve teszik lehetővé az árdrágulásban érintett anyagok helyettesíthetőségét.

Beszélt arról is, hogy 4 millió 607 ezer jelenleg a foglalkoztatottak száma az országban, ez 55 ezerrel több, mint az előző év azonos időszakában, az előző, áprilisi adatot pedig 47 ezerrel haladta meg ez a szám.

Közölte, azzal számol a kormány, hogy nyáron tovább javul a helyzet és nem csupán elérik azt a célt, hogy minden olyan munkahelyet, amely a járvány miatt megszűnt, újrateremtenek, de ezen túl is lépnek. Azt remélik, hogy a foglalkoztatási csúcs is megdőlhet - mondta.

Szerinte ez azért is szép eredmény - egy világjárvány árnyékában - , mert a 15 és 60 év közöttiek foglalkoztatási rátája 70 százalék felett van, míg a Gyurcsány-kormány időszakában 56-57 százalék volt.

A gazdasági növekedéssel kapcsolatban bizakodását fejezte ki. A cél az - folytatta - , hogy a rendszerváltozás óta soha nem látott mértékű növekedést érjen el az ország idén. Emlékeztetett arra, ha a gazdasági növekedés eléri az 5,5 százalékot, akkor a gyermeket nevelő családok visszakapják az idei személyi jövedelemadót.

Megjegyezte, nagyon sok kockázat van a növekedéssel kapcsolatban. Ezek között említette a koronavírus-járvány esetleges negyedik hullámát, vagy az építőipari anyagok drágulását.

Arra a felvetésre, hogy Dobrev Klára, a DK európai parlamenti képviselője a szerdai uniós vitában homofóbnak és rasszistának nevezte Orbán Viktor miniszterelnököt, Gulyás Gergely azt mondta: arról ugyan senki nem tehet, hogy ki volt a nagyapja, de Dobrev Klára először foglalkozhatna inkább azzal, hogy amikor a nagyapja az Országgyűlés elnöke volt és amikor 1956 után embereket gyilkoltatott, akkor a homoszexualitás még bűncselekmény volt Magyarországon.

Arra válaszul, hogy több ellenzéki politikus a Magyarországnak folyósított források megvonását javasolta, azt mondta: ha az unióban a jogállamiságnak még van jelentősége, akkor ez képtelenség. Az uniós pénzek felhasználásának szabályai szerint akkor vonhatók el a források, ha azokat szabálytalanul használták fel. Emlékeztetett: éppen azt akarta tavaly a magyar kormány megakadályozni, hogy az uniós költségvetéssel össze nem függő politikai vádak ezt lehetővé tegyék, ebben megegyezés is született.

Azzal kapcsolatban, ha az uniós helyreállítási alap forrásait a "melegellenesnek" tartott törvény módosításához kötnék, úgy reagált: a zsarolás nem tartozik az Európai Bizottság eszköztárába. Ha nézetkülönbség áll fenn, megvan a szokásos jogi út, és Magyarország a bírósági ítéleteket mindig végrehajtotta.

Vera Jourová uniós biztos kijelentéseivel összefüggésben arra hívta fel a figyelmet, hogy ma az ellenkezőjét mondja az egy héttel ezelőtti kijelentéseinek. Személye a magyar kormány számára persona non grata, de ezt az ügyet egyébként sem vele kell megbeszélni.

Gulyás Gergely jelezte: a helyreállítási alap ügyében napi kapcsolatban állnak a bizottsággal, a tárgyalások két héttel ezelőttig konstruktívak voltak, ezután valóban volt egy irányváltás, mintha a bizottság keresné a vita lehetőségét.

Kitért arra is, ha az a cél, hogy az Alapjogi Charta betartásáról nyilatkozzanak, azt szívesen megteszik, a konkrét felvetések pedig arra vonatkoznak, hogy az oktatásban biztosítani kell a diszkriminációmentességet, amit a magyar kormány eddig is megtett.

Arról, hogy Orbán Viktor miért nem vett részt a szerdai EP-vitán, elmondta: egy törvényről zajlott a vita, aminek semmilyen következménye nincs, és az EP-határozatnak semmilyen jelentősége. Kormányülést tartottak, ami értelmesebb és fontosabb is volt, mint egy ilyen vita - közölte, hozzátéve: képviselőik részt vettek, felszólaltak a vitán.

Megjegyezte: a homofóbia ellen a magyar miniszterelnök tette a legtöbbet, amikor lezárta Magyarország déli határát a migránsok előtt.

Azt is mondta, a kormány elutasítja az egész vitát, amely a magyar törvényt nem gyermekvédelmi, hanem az emberi méltóságot sértő törvényként kívánja feltüntetni. "Nekünk az a véleményünk, hogy semmilyen 18 év feletti nagykorú embernek nem adunk tanácsot arról, hogy miként éljen. A magyar alkotmány az emberi méltóságot mindenki számára biztosítja, (...) függetlenül attól, hogy miként éli az életét. Ettől független kérdés a gyermekvédelem, ahol a magyar államnak egyébként az alkotmány alapján is intézményvédelmi kötelezettsége van, és ami világosan azt mondja, hogy elsődlegesen a szülők joga a gyermekek nevelése" - fogalamzott a tárcavezető.

(folyt.)
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!